A Labour a tervek szerint a jövő héten teszi közzé a június 8-ára kiírt, előre hozott parlamenti választásokra kidolgozott hivatalos programját. A dokumentum 43 oldalas tervezete azonban szerda éjjel eljutott a The Daily Telegraph című konzervatív és a Daily Mirror című baloldali brit napilaphoz, valamint a BBC-hez.
Az ismertté vált részletek szerint választási győzelme esetén a Munkáspárt újraállamosítana egyes energiaszolgáltató vállalatokat, ugyancsak állami kézbe venné vissza az 1990-es évek elején privatizált vasúti hálózatot és egyes buszvállalatokat.
A munkáspárti kormány felemelné az évi 80 ezer fontnál (30 millió forintnál) többet keresők személyi jövedelemadóját, és kötelezettséget vállalna arra, hogy 2030-ig a Nagy-Britanniában felhasznált energia 60 százaléka megújuló forrásokból származzon.
A tervezet szerint a Labour előírná, hogy csak olyan vállalatok juthatnak állami megrendelésekhez, amelyeknél a legmagasabb kereset legfeljebb hússzorosan haladja meg a legalacsonyabb béreket.
A brit vállalati szektorban kialakult rendkívüli javadalmazásbeli különbségeket a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség (TUC) – a Munkáspárt szoros szövetségese és támogatója – is kiemelte legutóbbi éves kongresszusára összeállított tanulmányában.
A jelentés kimutatta, hogy a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó legnagyobb tőkeértékű vállalatok vezetői az elmúlt egy évben átlagosan 123-szor többet kerestek az alkalmazottak átlagbérénél.
A Munkáspárt a választási programtervezet kiszivárgott változata szerint csak úgy tartja lehetségesnek a brit EU-tagság megszűnését, ha annak feltételeiről mindenképpen megállapodás jön létre Nagy-Britannia és az Európai Unió között.
Theresa May konzervatív párti miniszterelnök többször hangoztatott hivatalos álláspontja szerint egy esetleges rossz megállapodásnál az is jobb, ha nem születik egyezség az EU-val a kilépési feltételekről szóló tárgyalások végén.
A Munkáspárt a programtervezet szerint nem határozna meg számszerű korlátozásokat a külföldi EU-országokból érkezők bevándorlására, és garantálná a már Nagy-Britanniában élő EU-polgárok jogosultságainak érvényesítését a brit EU-tagság megszűnése után is.
