Ankara csak feltételekkel oldja fel a Wikipédia blokkolását

A török hírközlési miniszter közölte: el kell távolítani az országról szóló téves információkat.

MN
2017. 05. 11. 9:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tárcavezető kiemelte: Törökországot nem lehet terrorszervezetek támogatójaként feltüntetni. Hozzátette: mindemellett a Wikimédia Alapítványnak irodát kell nyitnia Törökországban és adót kell fizetnie tevékenysége után – írja az MTI.

Április 29-én a török hatóságok az egész országban elérhetetlenné tették a Wikipédia oldalait. Az üzemeltető, a Wikimédia Alapítvány fellebbezést nyújtott be, de múlt pénteken egy török bíróság elutasította.

Az Anadolu török állami hírügynökség értesülései szerint a döntést azzal indokolták, hogy a Wikipédia üzemeltetője felszólítás ellenére sem törölt olyan szócikkeket, amelyek azt állítják, hogy Törökország terrorszervezetekkel működik együtt, és ezzel az oldal lejárató kampányt folytat Ankarával szemben.

Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója Twitter-bejegyzésben bírálta a hatósági intézkedést, úgy fogalmazva: „Az információhoz való hozzáférés alapvető emberi jog”.

A BBC korábban azt írta: több felhasználó is úgy véli, így akarják elérhetetlenné tenni a Recep Tayyip Erdogan elnökről szóló kritikákat az online enciklopédia oldalán.

A török hatóságok már eddig is internetes oldalak tízezreit kapcsolták le, ezek az intézkedések a YouTube videomegosztó portált és a Twittert is érintették. A hatóságok képesek egyes Twitter-fiókokat is blokkolni. A tavaly júliusi puccskísérlet óta újságírók tucatjait vetették börtönbe és tucatnyi sajtóorgánumot záratott be a hatalom. Ankarát már jó ideje bírálatok érik, hogy korlátozza a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát.

Törökországban a tavaly júliusi puccskísérlet óta rendkívüli állapot van érvényben, és az elnöki jogkörök széles körű kibővítéséről szóló április 16-i népszavazást is ennek korlátozó intézkedései közepette tartották meg.

A referendum után két nappal az ankarai kormány újabb három hónapra, július 19-ig meghosszabbította a rendkívüli állapotot.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet erőteljesen bírálta a lépést.

A rendkívüli állapot újabb, immár harmadik meghosszabbítása „további veszélynek teszi ki az emberi jogokat és jogállamiságot, amelyek már így is komoly károkat szenvedtek...” – hangsúlyozták a jogvédők, hozzátéve, hogy a török kormánynak és Erdogannak meg kellene állítaniuk „a politikai üldöztetés hullámát”, amelyet az államfői jogkörök kiszélesítéséről tartott vasárnapi referendumot megelőzően váltottak ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.