A tárcavezető kiemelte: Törökországot nem lehet terrorszervezetek támogatójaként feltüntetni. Hozzátette: mindemellett a Wikimédia Alapítványnak irodát kell nyitnia Törökországban és adót kell fizetnie tevékenysége után – írja az MTI.
Április 29-én a török hatóságok az egész országban elérhetetlenné tették a Wikipédia oldalait. Az üzemeltető, a Wikimédia Alapítvány fellebbezést nyújtott be, de múlt pénteken egy török bíróság elutasította.
Az Anadolu török állami hírügynökség értesülései szerint a döntést azzal indokolták, hogy a Wikipédia üzemeltetője felszólítás ellenére sem törölt olyan szócikkeket, amelyek azt állítják, hogy Törökország terrorszervezetekkel működik együtt, és ezzel az oldal lejárató kampányt folytat Ankarával szemben.
Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója Twitter-bejegyzésben bírálta a hatósági intézkedést, úgy fogalmazva: „Az információhoz való hozzáférés alapvető emberi jog”.
A BBC korábban azt írta: több felhasználó is úgy véli, így akarják elérhetetlenné tenni a Recep Tayyip Erdogan elnökről szóló kritikákat az online enciklopédia oldalán.
A török hatóságok már eddig is internetes oldalak tízezreit kapcsolták le, ezek az intézkedések a YouTube videomegosztó portált és a Twittert is érintették. A hatóságok képesek egyes Twitter-fiókokat is blokkolni. A tavaly júliusi puccskísérlet óta újságírók tucatjait vetették börtönbe és tucatnyi sajtóorgánumot záratott be a hatalom. Ankarát már jó ideje bírálatok érik, hogy korlátozza a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát.
Törökországban a tavaly júliusi puccskísérlet óta rendkívüli állapot van érvényben, és az elnöki jogkörök széles körű kibővítéséről szóló április 16-i népszavazást is ennek korlátozó intézkedései közepette tartották meg.
A referendum után két nappal az ankarai kormány újabb három hónapra, július 19-ig meghosszabbította a rendkívüli állapotot.
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet erőteljesen bírálta a lépést.
A rendkívüli állapot újabb, immár harmadik meghosszabbítása „további veszélynek teszi ki az emberi jogokat és jogállamiságot, amelyek már így is komoly károkat szenvedtek...” – hangsúlyozták a jogvédők, hozzátéve, hogy a török kormánynak és Erdogannak meg kellene állítaniuk „a politikai üldöztetés hullámát”, amelyet az államfői jogkörök kiszélesítéséről tartott vasárnapi referendumot megelőzően váltottak ki.
