Az elnök, akire négyszer adták fel az utolsó kenetet, de golyó végzett vele

Ötször nézett szembe a halállal, mielőtt orvlövész végzett vele. Száz éve született John F. Kennedy.

Négy évvel később Londonban Addison-kórral került kórházba. Ez a mellékvesekéreg működésének idült elégtelenségét jelenti, amely az anyagcsere összeomlásához, kiszáradáshoz vezethet. A család ezt a betegségét csak a halála után hozta nyilvánosságra. A kezelőorvosa annyira pesszimista volt állapotát illetően, hogy abból ismét az utolsó kenet feladása következett. A beszámolók eltérnek: vagy a hazafelé tartó hajóúton, vagy a New York-i kikötéskor kapta meg az egyházi búcsút.

A következő alkalommal ismét az Addison-kór volt a hibás. Kennedy testvérével, Roberttel utazott Ázsiában, érintették a Szentföldet, Indiát, Vietnamot és Japánt. John itt került kórházba ismét, a láza 41 Celsius-fok fölé ment, a többség úgy látta, ezt már nem éli túl. Robert azonban kijárta, hogy Tokióból Okinawára szállítsák át az ottani amerikai bázis kórházába. A testvér mindvégig vele maradt, ekkor alakult ki köztük igazán a halálig tartó szoros kötelék.

Ahogy haladt előre politikai pályafutása, úgy kísértették tovább a betegségek is. 1954-ben, amikor már egy bő éve volt szenátor, orvosai gerincműtétet javasoltak számára, amely ha nem történt volna meg, jó eséllyel kerekesszékben marad egész életére. Apja ellenezte a nagy kockázatokkal járó műtétet, de John alávetette magát. Az operációt követően a későbbi elnök húgyúti fertőzést kapott, és az Addison-kór következtében is állapota hirtelen romlott. Láza felszökött, kómába esett. Ekkor adták fel neki negyedik alkalommal az utolsó kenetet. Ezúttal a hír kikerült, és megjárta a sajtót. Úgy vélték, nem éri meg a reggelt, vagy ha igen, örökre ágyhoz kötve marad. A virrasztásról a tévé is beszámolt. És persze Kennedy megérte a reggelt, majd felépült, igaz, öt hónapot töltött lábadozással szülei házában.

A többi már történelem. 1960-ban választották meg az Egyesült Államok elnökének, és 1961 januárjában iktatták be. Egy új, a bontakozó tömegmédiára épülő korszak első nagy formátumú politikusa volt, hitet adott nemzetének, többek közt ezzel a híressé vált mondatával inspirálta az amerikaiakat: „Ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád, hanem azt, te mit tehetsz érte!”.

Megkérdeztük Magas István Amerika-szakértőt, miként ítélhető meg bő ötven év távlatából Kennedy elnöksége. A szakember is kiemelte, hogy a fiatal elnökjelölt akkor csöppent bele a kampányba, amikor a televízió már komoly hatást fejtetett ki az Egyesült Államokban, és remek fellépésével elnyerte az amerikaiak szimpátiáját, a televíziós vitában egyértelműen megverte ellenfelét, a republikánus Richard M. Nixont. Igazi nagy érdeme, hogy felül tudott kerekedni az 1962-es kubai válságon, amikor a Hruscsov vezette Szovjetunió rakétákat akart telepíteni Floridától kőhajításnyira. Ekkor a két nagyhatalom közel került a háborúhoz egymással, ám a fiatal Kennedy tanácsadóira hallgatva kiváló döntéseket hozott.

Magas István szerint a belpolitikája enyhülést hozott az egyre súlyosbodó faji viszályban.

Nagy Sándor András Amerika-szakértő mindemellett arra is felhívta a figyelmet, hogy Kennedy megítélése korántsem volt egyértelmű a korában, ahogy ma sem az. Az elnök özvegye, Jacqueline Kennedy nagyon sokat tett azért, hogy a mítoszt életben tartsa egykori férje körül, akiről azonban tudott volt, hogy gyakran félrelép, és ezen a már önmagában is erkölcstelen tényen belül is volt olyan eset, amely tovább súlyosbította az erkölcsi válságot, például viszonya egy 19 éves, szűz lánnyal.

Hozzátette, az amerikai nemzet bizalma Kennedy meggyilkolásával rendült meg a kormányzat sérthetetlenségében, nem csoda, hogy rövid időn belül következett öccse, Robert, és Martin Luther King meggyilkolása, a Watergate-botrány, hogy aztán a sorozatban egészen 2016-ig jussunk el, amikor a nemzet egyik jelöltben sem tudott már megbízni.

Kennedyt 1963. november 22-én Dallasban érték lövések, és ebből már nem lehetett felépülés. Az elnök, aki korábban oly sokszor kinevette a végzetet, és négyszer kapta meg az utolsó kenetet, már halott volt, amikor beértek vele a kórházba. John F. Kennedy ma lenne száz esztendős.