Betiltott burkaviselés, integrációs tanfolyamok, közmunka – alaposan bekeményít Ausztria a hozzá érkező bevándorlókkal szemben. Nyugati szomszédunk parlamentje kedd este fogadott el új migrációs törvényt, amelyet az éppen a minap szakító két koalíciós partner, az Osztrák Néppárt, valamint a szociáldemokraták is megszavaztak. Míg több európai országban még csak fontolgatják az arcot is eltakaró hagyományos muszlim női viselet, a burka betiltását, addig Ausztria a tettek mezejére lépett, októbertől ugyanis 150 eurós bírsággal sújtható, aki ebben a viseletben jelenik meg egyetemen, bíróságon vagy akár a tömegközlekedési eszközökön.
Emellett kialakíthatnak egy 12 hónapos integrációs kurzust is azoknak a közelmúltban érkezett menekülteknek és bevándorlóknak, akiknek „jó esélyük” van Ausztriában maradni. Német nyelvre, etikára és nyugati értékekre tanítják majd őket, s a tervek szerint olyan hétköznapi ismeretekre is, mint a munkahelyekre jelentkezés. A projekttől azt várják Ausztriában, hogy az nemcsak a békés egymás mellett élést könnyíti meg, de hosszú távon a bevándorlóknak is könnyebb életet biztosít majd. Retorzió is van ugyanakkor: aki nem jár be az órákra, annak megvághatják a szociális juttatásait. Ráadásul – a munkaerőpiaci felkészítést is szem előtt tartva – a bevándorlókat fizetés nélküli közmunkára is elküldhetik majd, nyilván észszerű keretek között.
A menekültválság elején még az egyik legbefogadóbbnak bizonyuló európai állam az utóbbi két évben folyamatosan szigorít a bevándorlást érintő szabályain. A magyar határkerítést kezdetben keményen ostorozó szomszédunk maga is megépítette saját fizikai határzárát, igaz, azt Werner Faymann akkori kancellár – némileg nevetséges módon – nem kerítésnek nevezte, hanem „ajtócskának oldalelemekkel”. Tavaly márciusban azután a kvótarendszer mögül faroltak ki, majd áprilisban olyan törvényt fogadtak el, amelynek értelmében nem kötelesek beengedni a bevándorlókat, amennyiben Bécs szükségállapotot hirdet. Tavaly ráadásul több ezer migránst akartak Magyarországra küldeni, ám ebből a tervből végül is nem sok valósult meg.
A mostani törvény elfogadása érdekes időszakra esik, hiszen a most széthullott koalíció pártjait egyaránt megelőzi, és vezeti a népszerűségi listákat a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt. Sőt a fő sodorhoz tartozó mérsékelt pártok válságát az is jól mutatja, hogy az elnökválasztás második körébe két, tőlük független jelölt, a szabadságpárti Norbert Hofer, valamint a Zöldek által támogatott Alexander van der Bellen jutott be.
Az új törvénnyel a néppártiaknak és a szociáldemokratáknak céljuk lehet az is, hogy kifogják a szelet a menekültválság nem túl sikeres kezelése miatt sok szavazót megnyerő radikális jobboldaliak vitorlájából. Ez igencsak jól jönne nekik, hiszen októberben előre hozott választásokat tartanak Ausztriában.
Pontos adat ugyan nincsen, de egy 2014-es becslés szerint Ausztriában már a menekültválság kezdete előtt több mint 700 ezer muszlim élt, ebből bő félmillió török nemzetiségű. A válság kezdete óta pedig több mint 130 ezren folyamodtak menekültstátusért nyugati szomszédunknál, arról azonban nincsenek száz százalékig hiteles információk, hogy végül mennyien maradtak.
