Éjfélig szavaznak a macedón kormányról

Bár valószínűleg feláll reggelig a kabinet, nem lesz túl stabil.

Az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország befolyási övezetei részben a Balkánon fedik át egymást. Ezért is kulcsfontosságú, hogy úgy fest, a térség egyik gócpontjában, Macedóniában enyhül az évek óta húzódó politikai krízis. Egyelőre zajlanak ugyan a képviselői felszólalások, a parlamentnek azonban szerda éjfélig szavaznia kell, s az előrejelzésék alapján biztos, hogy csütörtök reggel már új kormánya lesz az országnak. Igaz ugyanakkor, hogy az új vezetőség alighanem igen instabil lesz. Az egyik macedóniai albán párt, a decemberi előre hozott választáson öt képviselői helyet szerző Besa Mozgalom ugyanis az elmúlt napokban kihátrált a koalíciós tárgyalásokból, arra hivatkozva, hogy számukra nem volt elég reformer a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SZDSZM) vezette csoportosulás. Ezért az SZDSZM vezetője, Zoran Zaev szerdán úgy lett kormányfő, hogy pártja az albán kisebbségi Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) és a Szövetség az Albánokért (AA) szervezetekkel lépett koalícióra, így a 120 fős szobraniéban (azaz parlamentben) 62 fős többség jött létre. A kérdés azért kínos, mert 2001-ben az albánokkal valóságos háborúra került sor Tetovo környékén, és az egykori szerbiai tartomány, Koszovó elszakadása is intő példa Szkopjében.

De hogyan jutottunk idáig? A több éve mély politikai válsággal küzdő Macedónia decemberi előre hozott választásán az addig kormányzó Belső-macedóniai Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) győzött ugyan, de nem tudott megegyezni addigi koalíciós partnerével, a DUI-val. A Nikola Gruevszki vezette addigi jobboldali kormánypártból kikerülő államfő, Gjorge Ivanov azonban nem adott kormányalakítási lehetőséget a baloldalnak és az albánoknak. A macedón jobboldal azt terjesztette ország- és világszerte, hogy az albánokkal lepaktáló SZDSZM kész megváltoztatni az ország alkotmányát, hosszú távon pedig szétszakítják az országot az albánok, akik Soros György magyar származású amerikai üzletember segítségével Nagy-Albánia létrehozásán fáradoznak. Az országot eluraló káosz április végén csúcsosodott ki, amikor jobboldali tüntetők törtek be a parlamentbe több képviselőt is megsebesítve. Ezután komoly nemzetközi nyomás nehezedett Macedóniára, végül Ivanov megadta magát, és megbízta a kormányalakítással Zaevéket. Ő homlokán egy seb formájában magán viseli az országgyűlés ostromának emlékét.

Marija Szevrieva szkopjei újságíró lapunknak úgy nyilatkozott, a Soros-ellenes hangulat a parlamentnél történtek után sokat csillapodott, de folyamatban van egy civil szervezetek elleni vizsgálat, amely 22 szervezet pénzügyeit érinti. A parlamentnél történteket egyébként kivizsgálta az ügyészség, eszerint a randalírozókat az épületen belülről is segítették, azaz szervezett bűncselekményről van szó. Mint Szevrieva elmondta, a jobboldaliak által megsebesített képviselők már jól vannak. – Néhányukon még látszanak a sérülések nyomai, de még az életveszélyes állapotba került Zijadin Szela is sajtótájékoztatókat tartott a napokban, miután Tetovóban és külföldön is ápolták – fogalmazott.

Zoran Zaev kedd délutáni, parlamenti programbeszédében kormányzása három fő pilléréről beszélt. Szerinte az a legfontosabb, hogy felpörgessék a gazdaságot; hogy professzionális intézmény- és jogrendszer jöjjön létre Macedóniában; valamint hogy mihamarabb belépjenek a NATO-ba, és megkezdjék az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokat. – Macedónia elég érett a politika új módjához. A politikusoknak hallgatniuk kell az állampolgárokra. A civil társadalmat partnerként kezeljük majd. Macedónia minden polgárunk állama lesz – jelentette ki az újdonsült miniszterelnök, egyértelműen utalva a lakosság negyedét adó albán kisebbségre. A kormányprogramban szerepel továbbá a minimálbér és a nyugdíjak emelése, bizonyos illetékek eltörlése és az egészségügyi szolgáltatások javítása.

A kormányfő a leghangosabban a bűnözés és a korrupció ellen szólalt fel, utóbbival szemben zéró toleranciát hirdetve. Ennek megfelelően az előző kormányfő, Nikola Gruevszki ellen két ügyben is nyomozás indul korrupció gyanúja miatt. Az új kormánynak nemcsak azért lesz nehéz dolga, mert illékony a többsége a parlamentben, hanem azért is, mert az elmúlt tíz évben kormányzó Gruevszki és pártja teljesen hatalmába kerítette Macedóniát. Sajtójelentések szerint az állami szférán kívül az igazságszolgáltatásban és az üzleti életben is az tudott érvényesülni, aki jól feküdt az előző kormánypártnál.

Szintén sürgető kérdés a helyhatósági választások ügye. A polgármesterek mandátuma március 22-én lejárt, azóta mindig meghosszabbítják, de a települési vezetők csak ügyvivőként irányítanak, és ez sok bonyodalmat szül.