Az elhúzódó macedón válság egyik közvetlen következménye volt, hogy házelnök híján nem volt összehívható a választási bizottság. Ez azért okozott problémát, mert az önkormányzatok és polgármestereik mandátuma március 22-én lejárt, így a politikai válság a közigazgatás legalsó szintjeire is kihatott. Április végén azonban a baloldali–albán koalíció megválasztotta a házelnököt az albán Talat Xhaferi személyében, ezt követően rontottak be a tavalyig kormányzó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet–Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) szimpatizánsai a parlamentbe – erről bővebben itt írtunk.
Xhaferi hívta össze a parlamenti pártokat egyeztetésre hétfőn, amelyen úgy döntöttek a felek, hogy elhalasztják a helyhatósági választásokat október első feléig, addig a jelenlegi önkormányzatok és vezetőik mandátumát meghosszabbítják – írta meg a Balkan Insight. A mandátumot egyébként első körben e hét hétfőig hosszabbították meg a március 22-i lejártukat követően, így muszáj volt dönteniük a pártoknak a helyhatósági választások időpontjáról és az önkormányzatok addigi vezetéséről. A döntést a parlamentnek is szentesítenie kell majd a közeljövőben.
A VMRO–DPMNE is – amely a tavaly decemberi választás óta a baloldali–albán koalíció kormányalakítását akadályozó Gjorge Ivanov államfőt is adja – megjelent az egyeztetésen. Ez azért is meglepő, mert az Orbán Viktorhoz hasonló hatalomgyakorlási módszerekkel élő Nikola Gruevszki exkormányfő pártja eddig nem ismerte el Xhaferit jogszerűen megválasztott házelnökként. A párt nem kommentálta az eseményeket, ám Xhaferi irodája szerint múlt hét vasárnap a korábbi kormánypárt képviselői nála jártak, és áldásukat adták az egy nappal később elfogadott verzióra.
Az egykori kormánypárt azután lett konstruktívabb a hatalomátadás tekintetében, hogy komoly nemzetközi nyomás nehezedett rá ez ügyben. Szakértők szerint a válság tüneti kezeléseként még májusban megalakulhat az új kormánykoalíció, amelyben a Zoran Zaev vezette Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SZDSZM) és három albán kisebbségi párt vehet majd részt. Ám ez még közel sem biztos, hogy hosszú távú megoldást jelenthet az etnikai és politikai értelemben is végletekig megosztott balkáni ország megannyi problémájára.
