A tárca megerősítette, hogy ennek megfelelő döntést hoztak diplomata-útlevelekkel rendelkező, Németországban politikai menedékjogot kérő török állampolgárok egyik első csoportja ügyében.
A tavaly júliusi sikertelen puccskísérletet követően tízezreket vettek őrizetbe vagy függesztettek fel állásaikból Törökországban.
A politikai menedékjogot kapott török állampolgárok között értesülések szerint NATO-katonák is vannak, akik a török hadseregből való elbocsátásukat megelőzően Németországban állomásoztak, és többnyire diplomata-útlevéllel is rendelkeznek.
A német sajtó a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalra (BAMF) hivatkozva arról számolt be, hogy a hatóság a menedékkérelmek kivizsgálásával be akarta várni az április közepén rendezett és Recep Tayyip Erdogan török államfő hatalmi jogkörének kiszélesítését eredményező törökországi alkotmánymódosító népszavazás eredményét. Hivatalosan a BAMF elutasította ezt az összefüggést.
A WDR, az NDR és a Süddeutsche Zeitung a belügyminisztériumra hivatkozva közölte azt is, hogy a törökországi hatalomátvételi kísérlet óta május elejéig a családtagjaikkal együtt összesen 414 török katona, diplomata, bíró és magas rangú tisztségviselő nyújtott be menedékkérelmet Németországban.
A diplomata-útlevéllel rendelkező török állampolgárok menedékkérelmeinek elismerése külpolitikailag kényes témát érint tekintettel arra, hogy tovább ronthatja a Berlin és Ankara között egyébként is feszült viszonyt.
Fikri Isik török védelmi miniszter január végén azt követelte a német hatóságoktól, hogy utasítsák el a török katonák menedékkérelmeit.
