Emmanuel Macron Franciaország új elnöke, Európa fellélegezhet

A várakozásoknak megfelelően magabiztosan nyerte meg a választás második fordulóját és lett ezzel az ország történetének legfiatalabb államfője.

A várakozásoknak megfelelően magabiztosan nyerte meg a választás második fordulóját és lett ezzel Franciaország történetének legfiatalabb elnöke a centrista Emmanuel Macron. A 39 éves politikus az exit pollok szerint nagyjából 65-35 százalékos arányban győzött a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen ellen. Ez azt jelenti, hogy beigazolódtak azok a várakozások is, ami szerint az első fordulóban kiesett szocialista és jobbközép mérsékelt jelöltek szavazói is tömegesen Macronra voksoltak azért, hogy megakadályozzák a rasszistának és túlzottan oroszbarátnak bélyegzett Le Pen győzelmét. A recept korábban is működött már: 2002-ben a második fordulóban ezért is győzte le a konzervatív Jacques Chirac Jean-Marie Le Pent.

A választás második köre két szöges ellentétben álló politikai irányvonal küzdelmét is jelentette: míg Macron közismerten piacpárti, Európa-barát és nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi együttműködésre, addig Marine Le Pen mindvégig a bevándorlás visszaszorításával, a nemzeti határőrizet visszaállításával, valamint az eurózóna elhagyásával kampányolt. Az Európai Unió így fellélegezhet: az a jelölt nyerte a választásokat, mely garantálja Franciaország aktív részvételét a kontinenssel szembeni kihívások leküzdésében. Nem véletlen, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Angela Merkel német kancellár az elsők között sietett gratulálni Macronnak.

„Harcolni fogok a bennünket emésztő megosztottság ellen” – jelentette ki vasárnap este Emmanuel Macron, aki biztosított arról, hogy meghallotta a franciák „dühét, aggodalmát és kétségeit”. A megválasztott elnök kijelentette: az Európa és az azt alkotó népek, Európa és a polgárok közötti szálak újraszövésén fog munkálkodni. Egyben ígéretet tett, hogy Franciaország a terrorizmus elleni harc élére áll és megvédi országát és Európát.

Bár a Macron eredményvárójáról közölt, örömittas rajongók tömegét mutató képek önbizalmat adhatnak az új elnöknek, meg kell említeni, hogy rengeteg francia nem találta meg a neki tetsző jelöltet. Miközben a becslések szerint körülbelül négymillióan szavaztak érvénytelenül, 12 millióan pedig el sem mentek voksolni, Párizsban már az eredményhirdetést követően tüntetések kezdődtek. Bár a füstbombákat dobáló tüntetők alighanem inkább a társadalom radikális részéhez tartoznak, látni kell, hogy rengeteg francia Macronra a nagytőkések és bankok, Le Penre pedig a fasiszták jelöltjeként tekintett.

Az új államfőre korántsem vár könnyű feladat. A francia társadalom nem csak, hogy rendkívül megosztott, de a felmérések szerint kifejezetten pesszimista is a jövőjét illetően. Bár ígéretekkel az elmúlt években tele lett a padlás, a szocialista kormánynak nem vagy csak mérsékelten sikerült úrrá lennie a radikális iszlám jelentette kihíváson vagy éppen a gazdaság gondjain.

Le Pen a párt támogatói előtt mondott vasárnap esti beszédében „történelmi és erős eredménynek” nevezte a második fordulóban elért szavazatok arányát, mellyel a Nemzeti Front az első számú ellenzéki erővé vált. A politikus közölte, hogy a parlamenti választásokon új hazafias mozgalom élén kíván indulni, s jelezte, hogy meg kívánja változtatni a Nemzeti Front nevét is, amelyet rasszista és antiszemita vádakkal illettek, amikor az apja létrehozta.

A parlamenti választásokat, amelynek alapján megalakul az új kormány, június 11-én és 18-án tartják. Nagy kérdés, hogy ezen milyen eredményt ér el Macron alig egy éve alapított, „Indulás!” nevű mozgalma. Bizakodásra adhat okot, hogy egy közelmúltbeli felmérés szerint a parlamenti voksoláson is megelőzhetik a hagyományos nagy pártokat, ez pedig döntéshozatalkor jelentősen megkönnyítené a fiatal elnök életét.

A franciaországi szavazóhelyiségek zárásától percről percre követtük az eseményeket.