Exhumálnák Franco tábornokot a szocialisták

Azt is követelik, hogy az Elesettek Völgyét alakítsák át a megbékélés emlékhelyévé.

MTI
2017. 05. 09. 20:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A múlt sebeit az igazsággal gyógyítják” – érvelt felszólalásában az előterjesztés mellett Gregorio Cámara, szocialista képviselő.

A legnagyobb ellenzéki párt szerint javaslatuk lényegében nem más, mint a 2007-ben elfogadott, úgynevezett történelmi emlékezeti törvény alkalmazása, amelyben döntöttek az 1936–39-es polgárháború és az azt követő, 1975-ben véget ért, Francisco Franco tábornok vezette diktatúra áldozatainak rehabilitálásáról.

Alicia Sánchez-Camacho, a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) politikusa szerint viszont a szocialisták kezdeményezésükkel megtörik azt az alkotmányos konszenzust, hogy a spanyol történelmet ne használják pártpolitikai érdekekre.

A PSOE egyébként nemcsak Franco tábornok, hanem José Antonio Primo de Rivera, a falangista párt – Franco fasiszta eszmeiségű pártja – alapítója földi maradványainak exhumálását is követeli, valamint hogy az Elesettek Völgyét alakítsák át a megbékélés, a spanyol polgárháború és a diktatúra áldozatainak emlékhelyévé. Javasolják továbbá, hogy november 11-e legyen a fasizmus áldozatainak emléknapja.

A kongresszus várhatóan jövő héten szavaz a követelésről, amelyet azonban elfogadása esetén sem köteles teljesíteni a kormány.

A délnyugat-európai országban hosszú ideje húzódik, és mindeddig eredménytelen a vita arról, hogy mi legyen az Elesettek Völgyével, amelyet Franco 1940-ben kezdett építtetni rabokkal a polgárháborúban aratott győzelme jelképeként.

Hivatalos becslések szerint harmincezer holttestet temettek el a mauzóleum területén, de egyes történészek ezt a számot hatvanezerre teszik.

Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco oda hozatta a köztársaságiak oldalán elesettek tetemeit is – a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül.

Az 1936 és 1939 közötti spanyol polgárháborúban több mint félmillió ember halt meg, több tízezren jelöletlen sírokban nyugszanak az ország különböző pontjain.

A diktátor halála után két évvel, 1977-ben amnesztiarendeletet fogadtak el, amelynek értelmében a polgárháború és a Franco-diktatúra alatt történt bűncselekmények jogi szempontból nem firtathatók.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.