Aleksej Demjanski úgy véli, a macedóniai albán politikai erők mögött nincsenek elszakadási motivációk.
„Ezt csupán a hatalom elvesztésétől félő addigi kormánypárt terjesztette el, a nemzetközi média pedig átvette, nem realizálva, hogy a VMRO–DPMNE vezetőinek börtönbüntetés elkerülésére kitalált narratíváját használják” – húzta alá a szakértő.
Kérdésünkre elárulta, úgy látja, hogy bár az orosz külügyi tárca a korábbiakkal ellentétben az elmúlt években sokszor adott ki közleményeket Macedóniával kapcsolatban – amelyekben kiállt a VMRO–DPMNE-kormány mellett –,
Oroszországnak valójában nincsenek igazi érdekei az országban és a balkáni régióban.
„Úgy fest, hogy Oroszország csak igyekszik hasznot húzni azokból a problémákból, amelyeket az Egyesült Államok és az Európai Unió kénytelen megoldani” – mondta lapunknak Aleksej Demjanski. Az Egyesült Államok állítása szerint 2012 óta nem nagyon figyel oda az országra és a Balkánra, mert az EU „hátsó udvarának” tekintik, ahol az uniónak kell megoldania a felmerülő gondokat. Ugyanakkor szükség esetén támogatják az EU-s törekvéseket és a helyi politikusokat abban, hogy haladjanak tovább az európai uniós és NATO-integráció útján.
A Balkán-szakértő szerint az EU a leginkább aktív a térségben, de politikája nem hatékony.
„A bővítés ígérete már elvesztette valódi jelentését, új erőt kellene lehelni belé, ha azt szeretnék, hogy legyen bármi hatása” – jelentette ki a tanársegéd. Demjanski szerint Macedóniának is az az érdeke, hogy folytatódjon nyugati integrációja. A szakember úgy gondolja, az uniónak nem nagyon volt gondja a balkáni autokrata vezetőkkel, amíg stabilitást nyújtottak a régiónak. Ám, mint mondta, a macedón és balkáni emberek közül mind többen követelnek demokráciát és működő intézményeket, amelyek emelhetnének az életszínvonalukon. „Az Európai Unió nem áldozhatja fel a demokráciát a stabilitás oltárán. Továbbra is támogatnia kell a demokratikus erőket Macedóniában és környékén, ha hiteles szereplőnek akar látszani a jövőben” – zárta szavait a Balkán-szakértő.
