Feláldozni a demokráciát a stabilitás oltárán?

Szakértőnk szerint nincs etnikai konfliktus Macedóniában. Az EU-nak aktivizálnia kell magát a térségben.

Egy héten belül felállhat a macedón kormány. Zoran Zaev, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SzDSzM) vezetője ugyanis értesülések szerint hétfőn bejelentheti a parlamentnek, hogy összeállította minisztereinek névsorát. A törvényhozásnak ezek után három napja lesz arra, hogy megvitassa a tervezetet, majd pedig szavazzon róla. Zaevnek szinte biztos, hogy meglesz a kabinet elfogadtatásához szükséges támogatottsága, azaz 61 szavazat.

Az, hogy Gyorgye Ivanov elnök megadta a kormányalakítás jogát a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség vezetőjének, fontos lépés az ország politikai és intézményes válságának megoldásához – nyilatkozta lapunknak Aleksej Demjanski. Az Austinban működő Texasi Egyetem tanársegédje szerint a várhatóan hamarosan megalakuló új kormány komoly kihívások elé néz, ezek közül a legfontosabb, hogy a 2015-ös lehallgatási botrányt vizsgáló különleges ügyész mandátumát meghosszabbítsák, és folytatódjon a nyomozás abban az ügyben, amely mély válságba taszította az országot. A szkopjei születésű Balkán-szakértő szerint a Zaev-kabinetnek továbbá el kell számoltatnia az elmúlt tíz évben kormányzó, Nikola Gruevszki vezette Belső-macedóniai Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO–DPMNE). Demjanski szerint egyes politikusok személyes érdeküket szemük előtt tartva használták hatalmukat – azóta két ügyben korrupcióval gyanúsították meg magát Gruevszkit. Az elszámoltatással kapcsolatban Demjanski kijelentette: „Ez jó hatással lenne az ország euroatlanti integrációjára, azaz az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozására.” Hozzátette azonban:

ha a korrupciós ügyeket nem sikerülne feltárni, ismét krízishelyzet alakulhatna ki Macedóniában.

A Balkán-szakértő nem ért egyet azzal, hogy Macedóniában az albánok és macedónok között etnikai konfliktus lenne, szerinte a VMRO–DPMNE és a párthoz húzó Ivanov elnök a nacionalista kártya kijátszásával „ejtette foglyul” Macedóniát a decemberi előre hozott választás után. Úgy gondolja, az sem igaz, hogy az SzDSzM és a vele várhatóan koalícióra lépő albánok megváltoztatnák az ország alkotmányát, föderális államot hozva létre. Ez csak azt követően lett fontos az addig kormányzó pártnak, hogy decemberben megrekedtek az albánokkal folytatott koalíciós tárgyalások – mutatott rá a Texasi Egyetem tanársegédje.

Aleksej Demjanski úgy véli, a macedóniai albán politikai erők mögött nincsenek elszakadási motivációk.

„Ezt csupán a hatalom elvesztésétől félő addigi kormánypárt terjesztette el, a nemzetközi média pedig átvette, nem realizálva, hogy a VMRO–DPMNE vezetőinek börtönbüntetés elkerülésére kitalált narratíváját használják” – húzta alá a szakértő.

Kérdésünkre elárulta, úgy látja, hogy bár az orosz külügyi tárca a korábbiakkal ellentétben az elmúlt években sokszor adott ki közleményeket Macedóniával kapcsolatban – amelyekben kiállt a VMRO–DPMNE-kormány mellett –,

Oroszországnak valójában nincsenek igazi érdekei az országban és a balkáni régióban.

„Úgy fest, hogy Oroszország csak igyekszik hasznot húzni azokból a problémákból, amelyeket az Egyesült Államok és az Európai Unió kénytelen megoldani” – mondta lapunknak Aleksej Demjanski. Az Egyesült Államok állítása szerint 2012 óta nem nagyon figyel oda az országra és a Balkánra, mert az EU „hátsó udvarának” tekintik, ahol az uniónak kell megoldania a felmerülő gondokat. Ugyanakkor szükség esetén támogatják az EU-s törekvéseket és a helyi politikusokat abban, hogy haladjanak tovább az európai uniós és NATO-integráció útján.

A Balkán-szakértő szerint az EU a leginkább aktív a térségben, de politikája nem hatékony.

„A bővítés ígérete már elvesztette valódi jelentését, új erőt kellene lehelni belé, ha azt szeretnék, hogy legyen bármi hatása” – jelentette ki a tanársegéd. Demjanski szerint Macedóniának is az az érdeke, hogy folytatódjon nyugati integrációja. A szakember úgy gondolja, az uniónak nem nagyon volt gondja a balkáni autokrata vezetőkkel, amíg stabilitást nyújtottak a régiónak. Ám, mint mondta, a macedón és balkáni emberek közül mind többen követelnek demokráciát és működő intézményeket, amelyek emelhetnének az életszínvonalukon. „Az Európai Unió nem áldozhatja fel a demokráciát a stabilitás oltárán. Továbbra is támogatnia kell a demokratikus erőket Macedóniában és környékén, ha hiteles szereplőnek akar látszani a jövőben” – zárta szavait a Balkán-szakértő.