Manning részletekkel nem szolgált, és csak megerősítette az amerikai és dél-koreai sajtóban megjelent hírek helytállóságát. Egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő úgy tájékoztatta az AFP francia hírügynökséget, hogy egyelőre a rendszer „rakétaelfogó képessége kezdetleges”.
A THAAD-ot alig egy hónappal azután állították hadrendbe, hogy megkezdődött a rakétaütegek telepítése az Észak-Cshungcshong tartomány Cshongdzsu településén, olyan területre, ahol korábban egy golfpálya volt. Az eredeti terv szerint az év végére lett volna harcra kész a rakétavédelmi rendszer, de az egyre veszélyesebbnek ítélt észak-koreai rakétakísérletek miatt a folyamatot felgyorsították.
A THAAD képességeinek maximumán kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére képes röppályájuk középső szakaszának végén, közel a célponthoz.
A két ország tavaly júliusban állapodott meg egy THAAD-üteg Dél-Koreába telepítéséről, ami nemcsak Észak-Koreát, de Kínát is feldühítette, mert Peking a saját biztonságát érő fenyegetésnek tekinti a rakétarendszer nagy hatótávolságú radarjait. A kínai külügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy az ország határozottan meg fogja védeni biztonságát az amerikai rakétavédelmi pajzs Dél-Koreába telepítése után.
A keddi hivatalos bejelentés hatására Peking megismételte tiltakozását, és követelte, hogy azonnal függesszék fel a rakétarendszer hadrendbe állítását. „Nem tettünk le arról, hogy érdekeink védelmében meghozzuk a szükséges intézkedéseket” – jelentette ki egy szóvivő a kínai külügyminisztérium rendszeres napi sajtóértekezletén, de az esetleges válaszlépésekkel kapcsolatban részleteket nem árult el.
A szóvivő üdvözölte Donald Trump amerikai elnök azon hétfői nyilatkozatát, hogy „megfelelő körülmények között” szívesen találkozna Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel. „Most az a legfontosabb, hogy feszültségcsökkentő intézkedéseket hozzanak, és az egyik hatékony intézkedés az Észak-Koreával folytatott béketárgyalások felújítása lenne” – tette hozzá a szóvivő.
