Hadrendbe állították a THAAD-rakétarendszert

Készen áll arra, hogy elhárítson egy esetleges észak-koreai támadást.

MTI
2017. 05. 02. 4:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Manning részletekkel nem szolgált, és csak megerősítette az amerikai és dél-koreai sajtóban megjelent hírek helytállóságát. Egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő úgy tájékoztatta az AFP francia hírügynökséget, hogy egyelőre a rendszer „rakétaelfogó képessége kezdetleges”.

A THAAD-ot alig egy hónappal azután állították hadrendbe, hogy megkezdődött a rakétaütegek telepítése az Észak-Cshungcshong tartomány Cshongdzsu településén, olyan területre, ahol korábban egy golfpálya volt. Az eredeti terv szerint az év végére lett volna harcra kész a rakétavédelmi rendszer, de az egyre veszélyesebbnek ítélt észak-koreai rakétakísérletek miatt a folyamatot felgyorsították.

A THAAD képességeinek maximumán kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére képes röppályájuk középső szakaszának végén, közel a célponthoz.

A két ország tavaly júliusban állapodott meg egy THAAD-üteg Dél-Koreába telepítéséről, ami nemcsak Észak-Koreát, de Kínát is feldühítette, mert Peking a saját biztonságát érő fenyegetésnek tekinti a rakétarendszer nagy hatótávolságú radarjait. A kínai külügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy az ország határozottan meg fogja védeni biztonságát az amerikai rakétavédelmi pajzs Dél-Koreába telepítése után.

A keddi hivatalos bejelentés hatására Peking megismételte tiltakozását, és követelte, hogy azonnal függesszék fel a rakétarendszer hadrendbe állítását. „Nem tettünk le arról, hogy érdekeink védelmében meghozzuk a szükséges intézkedéseket” – jelentette ki egy szóvivő a kínai külügyminisztérium rendszeres napi sajtóértekezletén, de az esetleges válaszlépésekkel kapcsolatban részleteket nem árult el.

A szóvivő üdvözölte Donald Trump amerikai elnök azon hétfői nyilatkozatát, hogy „megfelelő körülmények között” szívesen találkozna Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel. „Most az a legfontosabb, hogy feszültségcsökkentő intézkedéseket hozzanak, és az egyik hatékony intézkedés az Észak-Koreával folytatott béketárgyalások felújítása lenne” – tette hozzá a szóvivő.

Moszkva szerint az amerikai fegyverrendszer dél-koreai telepítése fenyegetést jelenthet az orosz nemzetbiztonságra is. Az észak-koreai probléma rendezéséhez szerintük inkább a diplomáciai erőfeszítéseket kellene fokozni, és vissza kellene téríteni Phenjant a hatoldalú tárgyalásokhoz. Oroszországban úgy vélik, az észak-koreai rakétakísérletek ürügyül szolgálnak Washingtonnak ahhoz, hogy rakétavédelmi fegyverek gyűrűjébe zárja Oroszországot. Moszkva ezért ellenlépéseket fontolgat.

A minap kisebb nézeteltérés támadt Washington és Szöul között a rakétatelepítés költségei miatt. Donald Trump amerikai elnök a múlt csütörtökön egy interjúban azt mondta, Washington azt szeretné, hogy Szöul fizesse ki az egymilliárd dollárba kerülő védelmi rendszer árát. Ez némi zavart okozott Szöulban, de vasárnap a dél-koreai elnöki hivatal közleményt adott ki, amely szerint az Egyesült Államok biztosította Szöult arról, hogy viselni fogja a Dél-Koreába telepített THAAD rakétavédelmi rendszer költségeit.

Hétfőn átrepült két amerikai B–1B típusú hadászati bombázó az ország szövetségese, Dél-Korea felett, válaszul az észak-koreai nukleáris és rakétakísérleti programokra. A gépek a csendes-óceáni Guam szigetén lévő Anderson légi támaszpontról szálltak fel, és a Keleti-tenger felett repültek tovább, majd a Koreai-félsziget közelében tartózkodó Carl Vinson amerikai repülőgép-hordozó fedélzetén lévő harci gépekkel, valamint dél-koreai vadászgépekkel közösen gyakorlatoztak. Egy dél-koreai katonai forrás szerint a manőver két-három órát tartott. Lori Hodge alezredes, az amerikai csendes-óceáni légierő (Pacaf) szóvivője azt mondta, hogy a gépek gyakorló küldetésen vettek részt dél-koreai és japán szövetségesükkel együtt.

Kedden a japán Kjúsú szigeten lévő Szaszebo haditengerészeti kikötőbe befutott a Cheyenne atom-tengeralattjáró. Fedélzetén ugyan nincs atomfegyver, de nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgéppel szerelték fel, amely képesek csapást mérni földi célpontokra.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.