Négy napot töltött az Iszlám Államtól visszahódított területeken, keresztények között Böjte Csaba ferences rendi szerzetes. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója, számtalan árva és nehéz sorsú erdélyi gyerek mentora lapunk kérdésére elmondta: két napja érkezett haza a háborús területről, és nagyon megrázták a látottak. Bibliai tájakon, a ninivei fennsík falvait és városait látogatta meg, káld és asszír keresztény, valamint asszír keleti ortodox közösségeket. A szerzetes bejutott az Erbil környéki menekülttáborokba is, ahol sok Krisztus-követő lelt menedékre.
Böjte Csaba arról mesélt: járt olyan keresztény katedrálisban, amelynek márványoszlopait fáradt olajjal mázolták be az iszlamisták, hogy utána felgyújthassák. Látott porig lerombolt templomokat, golyószóróval szétlőtt kereszteket is. Hangsúlyozta, hogy a gyűlöletre nem a bosszú a jó válasz.
Hasonlóan gondolkodnak a helyi papok is. A közösen celebrált miséken olajfákat szenteltek meg, és a visszatérő családoknak olajfacsemetéket ajándékoztak, hogy a vérrel áztatott földbe a béke szimbólumait ültessék el.
Böjte Csaba megdöbbent azon, hogy a nagyvilág mennyire nem kíváncsi a közel-keleti keresztények szenvedésére. Beszámolt arról is, hogy gyűjtés indult a káld-szír-asszír testvérek visszatelepedésének megsegítésére, a településeik és templomaik újjáépítésére.
Mindezekről a ferences rendi szerzetes azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke hívott össze szerda délután, és ahol bejelentették: 2018 novemberéig, az emlékezetes londoni 6:3-as labdarúgó mérkőzés évfordulójáig emlékévet szentelnek az Aranycsapat sikereinek. Ennek a rendezvénysorozatnak lesz a fővédnöke Böjte Csaba.
Lomnici Zoltán elmondta azt is: petícióval fordult Brüsszelhez amiatt, hogy Románia nem tett eleget az unióhoz való csatlakozáskor elfogadott kötelezettségeinek, és az erdélyi magyar egyházaktól a kommunizmus idején elkobzott kétezer-ötszáz ingatlan kevesebb mint egyharmadát adta vissza. Az ügyben múlt héten meghallgatást tartottak, ahol elmondta: a helyzet nemhogy javult volna, hanem immár olyan ingatlanokat is megpróbálnak elvenni, amelyeket korábban visszaadtak a jogos tulajdonosnak. Lomnici támogatja a Gyulafehérvári Főegyházmegye felhívását, amely szerint a jövőre tervezett romániai pápalátogatás egyik feltétele legyen az, hogy előtte a katolikus egyház ingatlanait maradéktalanul visszaszolgáltassák.
Megfelel a román alaptörvénynek az a jogszabály, amely kiterjeszti a kisebbségek anyanyelvhasználatát az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben – állapította meg a bukaresti alkotmánybíróság. A testület tagjai egyhangúlag döntöttek az ügyben, így a törvény államfői kihirdetésre vár. A román parlament által április közepén elfogadott jogszabály értelmében az egészségügyi és szociális intézmények kötelesek lesznek a kisebbségek nyelvén is beszélő személyzetet alkalmazni azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya eléri a húsz százalékot vagy az 5000 főt. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kidolgozott jogszabályt jobbközép román ellenzéki pártok támadták meg az alkotmánybíróságon, emiatt az RMDSZ azzal vádolta az alakulatokat, hogy „versenyt futnak a kisebbségellenességben”. Szakértők szerint azonban a törvény előírásait nem lesz egyszerű gyakorlatba ültetni, egyre nehezebb ugyanis magyar szakembereket találni az erdélyi egészségügyi intézményekben a masszív orvoselvándorlás, továbbá az anyanyelvű szakképzés elé gördített akadályok miatt. Különben az indítvány annak hatására született, hogy Kolozsváron tavaly megalázóan bántak egy székely lánnyal hiányos romántudása miatt. (R. Sz.)
