Keresztény–muszlim vallásháború zajlik Indonéziában?

Egy 23 éve Jakartában élő magyar nő mesélt lapunknak arról, milyen ott a keresztények élete.

Basuki „Ahok” Tjahaja Purnama három éve kormányzóhelyettes volt Jakartában, amikor felettesét Indonézia elnökévé választották. A kínai származású, keresztény kormányzóról tavaly ősszel tettek közzé egy manipulált videót, amelyből az derült ki, hogy Ahok félrevezetőnek nevezte a Koránt, holott ő eredetileg bírálóira mondta, hogy félremagyarázzák a könyvet, amikor azt harsogták, muszlimoknak nem lehet nem muszlim vezetője. Ezt követően tömegek tüntettek Ahok ellen, aki a kormányzóválasztás második fordulóját el is vesztette, végül kétéves börtönbüntetést kapott múlt héten.

„23 éve élek Indonéziában, de először fordult elő velem, hogy folytak a könnyeim azt látva, hogy a kormányzót az ítélet felolvasása után azonnal a börtönbe vitték. Elvileg ezt meg sem tehették volna, nincs olyan törvény, amely ezt megengedné” – mondta lapunknak Dorottya. Állítása szerint

Ahok azon kevés politikusok egyike az országban, akik nem korruptak, rövid kormányzása alatt megváltoztatta Jakartát.

Valamivel kevesebb mint három éve alatt minden reggel emberek százait fogadta hivatalában, meghallgatta problémáikat. Építtetett több mint 180 mecsetet ezalatt a fővárosban, fejlesztette az árvízvédelmi rendszert, a korábban prostituáltak által látogatott helyekből virágos parkokat csináltatott. A szegényeknek ingyenes orvosi ellátást és ingyenes oktatást biztosított Jakartában. „Szerény, de magabiztos ember, senkitől nem fél, egy régebbi interjúban azt mondta, ha becsületessége miatt megölnék, akkor legyen úgy. Ebből automatikusan következik, hogy sok ellensége van” – ecsetelte Dorottya.

Szerinte nem meglepő, hogy vallási indokokkal fordították Ahok ellen a szavazókat. Indonézia lakosságának hivatalosan 87 százaléka muszlim, de Dorottya szerint nem ennyien hívők, sokaknak csak az okmányaikban szerepel a vallásuk. Fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy magas az alacsonyan képzettek aránya az országban, évente 1,5 millió diák hagyja abba az iskolát pénzügyi okokból.

A tanulatlan, szegény réteget nagyon könnyű vallási konfliktusokkal mozgósítani.

„Semmi mást nem tanulnak, csak a Koránt olvassák, megtanulnak arabul és kívülről fújják a Korán leveleit. A mecsetekben ez ingyenes. Minden lakótelepre jut legalább egy mecset, ide férkőznek be a radikális muszlimok, akik befolyásuk alá vonják a környékbelieket” – mesélte Dorottya. Mint mondta, a szegény muszlimoknak azt mondogatják a mecsetekben, hogy a keresztények azért gazdagok, mert korruptak, ami szerinte nem igaz. „Ez a radikális hatás már gyermekkorban kezdődik” – szögezte le a magyar nő, aki úgy gondolja, Ahok szavai nagy lehetőséget nyújtottak a radikálisoknak. Dorottya ugyanakkor megjegyezte: az „iszlámvédők” vezetőjének több törvénybe ütköző ügye is van, például tavaly karácsonykor botokkal űztek ki embereket templomaikból, de tárgyalását folyamatosan elhalasztják. „A legszomorúbb az, hogy a vallást használják fel egyes csoportok politikai érdekekből. És ez 100 százalékig nyilvános. Jakarta elvesztett egy olyan figyelemre méltó embert, akiből talán csak egy van Indonéziában” – zárta szavait Dorottya.