Kirúgott FBI-főnök, felfegyverzett kurdok: meglepő húzások Washingtonból

Menesztette az őt közvetve hatalomba segítő James Comey-t, és fegyvert szállít a szíriai kurdoknak Donald Trump.

Ha hihetünk a hivatalos indoklásnak, Donald Trump kedden azért bocsátotta el váratlanul a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) igazgatóját, mert James Comey az elnök tavalyi választási riválisára, Hillary Clintonra nézve hátrányos lépéseket tett a kampány közepette. A meglepő fordulat hátterében az áll, hogy Comey júliusban úgy jelentette be a Clinton ímélbotrányával kapcsolatos nyomozás végét – és azt, hogy nem tesz vádemelési javaslatot –, hogy egyúttal a demokrata elnökjelöltre nézve hátrányos részleteket hozott nyilvánosságra. Később, október végén pedig, a novemberi elnökválasztási kampány véghajrájában azt tárta a törvényhozás – közvetve a nyilvánosság – elé, hogy újonnan felbukkant levelek miatt újra nyitja a Clinton-dossziét. A megtörténtük pillanatában óriási vita övezte lépések – melyek sokak szerint megpecsételték az eredetileg esélyesebbnek tartott volt elnökfeleség, szenátor és külügyminiszter sorsát – ráadásul nem önmagukban állnak. A január 20-áig hivatalban lévő, demokrata Obama-adminisztráció és a titkosszolgálati közösség – őket követve pedig az egész nyugati világ fősodrú médiája – ugyanis bizonyítva látta, hogy Oroszország komoly erőfeszítéseket tett, például demokrata adatbázisok feltörésével és nyilvánosságra hozatalával, Trump győzelemhez segítése érdekében. Az ukrajnai és a szíriai helyzet miatt amúgy is hidegháborút idéző mélységbe zuhant amerikai–orosz kapcsolatok jövője – eszkalálódás vagy enyhülés – szempontjából ráadásul nagyon nem mindegy, hogy a nem hivatalos állításokat, kampányízű kijelentéseket követően mire jut az ügyben éppen az FBI által indított, folyamatban levő nyomozás.

Trump Jeff Sessions igazságügyi miniszter és helyettese javaslatára döntött. Bár nyilatkozatában – cseppet sem meglepő módon – nem szólt Comey-nak a Clinton-ügyben játszott szerepéről, a Fehér Ház írásos közleményében szerepelt Rod Rosenstein igazságügyi miniszterhelyettes emlékeztetője, amelyben élesen bírálta Comey-t a Clinton-ügy kezelése miatt. Az elnök arra ugyanakkor emlékeztetett: az FBI-vezető háromszor is biztosította őt arról, hogy nem áll nyomozás alatt az állítólagos orosz beavatkozás ügyében.

A törvényhozás tagjai – nemcsak a republikánusok, hanem az ellenzéki demokraták is – túlnyomórészt támogatásukról biztosították Comey menesztését, ugyanakkor az olyan keményvonalas héják, mint John McCain arizonai veterán szenátor, arra használták fel az alkalmat, hogy újfent átfogó vizsgálatot követeljenek a tavalyi választásokba való orosz beavatkozással kapcsolatban. Edward Snowden, szökevény amerikai titkosszolgálati informatikus, aki felfedte az amerikai hírszerzés globális, szövetségesek ellen is irányuló lehallgatási programját, ugyanakkor kiállt Comey mellett. Az orosz kormány menedékét élvező fiatalember a Twitteren úgy fogalmazott: „Az FBI igazgatója hosszú évek során arra törekedett, hogy politikai tevékenységem miatt börtönbe juttasson. Ha én kiállhatok az elbocsátása ellen, akkor ti is megtehetitek.”

A szövetségi nyomozók főnökeinek történetében egyébként Comey mindössze a második, akit tíz évre szóló kinevezésének lejárta előtt – az ő esetében ez 2023 lett volna – távolítottak el. A mostani botrányban érintett Hillary Clinton férje, Bill elnökként 1993-ban rúgta ki William Sessions FBI-igazgatót, amiért saját ingatlanjának tízezer dolláros kerítését a szervezettel fizettette ki, illetve nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni több százezer dolláros, kedvezményes ingatlanhitelének dokumentumait.

Comey menesztése csak az egyik meglepő döntés volt Trumptól a napokban. A másik – nemcsak közvetetten, hanem közvetlenül – külpolitikai lépéseként a Fehér Ház ura „hosszas mérlegelés után” jóváhagyta a szíriai kurdoknak irányuló fegyverszállításokat. Az ABC hírtelevízió közölte: nehézfegyverzetet szállítanak, de légvédelmi rakétákat – melyeket a szír kormányerők vagy az őket támogató orosz, esetleg török gépek ellen bevethetnének – nem. Az indoklás szerint kulcsfontosságúnak tartják a kurdokat az Iszlám Állam ellen Szíria északi és keleti részein, így a „kalifátus” úgynevezett fővárosa,  Rakka elfoglalása tekintetében.

Bár az elmúlt napokban amerikai tisztségviselők több tárgyalást is folytattak arról, hogy a kurdoknak szánt támogatásukat miként tudnák elfogadtatni a török kormánnyal – mely nemrégiben Szíriában és Irakban is légitámadást intézett az általa terrorszervezetnek tartott Népvédelmi Egységek (YPG) elnevezésű milícia ellen, amerikai katonák közvetlen közelében –, nem sikerült meggyőzniük Ankarát. Nurettin Canikli török miniszterelnök-helyettes  elfogadhatatlannak nevezte, hogy Washington az általa is terrorszervezetnek tartott, Törökországban 1984 óta szakadár tevékenységet folytató Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) az YPG-n keresztül nyújt fegyveres segítséget. Az YPG a PKK szíriai szárnyaként a török állam jövőjét veszélyezteti – szögezte le Canikli.

Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának vezetői felkérték James Comey-t, hogy jelenjen meg a testület előtt jövő héten esedékes zárt ajtók mögötti meghallgatásán – közölte Mark Warner, a bizottság demokrata párti alelnöke. Richard Burr, a bizottság republikánus elnökének szóvivője is megerősítette ezt. Az MSNBC televíziónak nyilatkozó Warner szerint Cormey eddig még nem jelzett vissza, igaz, a jövő keddre szóló meghívót (helyi idő szerint) a reggel folyamán küldték ki számára. Értesülések szerint a szenátusi bizottság globális fenyegetésekről szóló, most csütörtöki – zártkörű és nyilvános – meghallgatásán Andrew McCabe, az FBI ügyvezető igazgatója fog megjelenni a menesztett Comey helyében.

A Fehér Ház helyettes szóvivője eközben közölte: Trump már elnöki beiktatása napján megszabadult volna James Comey-tól. Hangsúlyozta, hogy Trump bizalma már hónapokkal ezelőtt megingott az FBI igazgatójában. James Comey számtalan téves lépést tett, és Hillary Clinton is elbocsátotta volna, ha ő nyeri meg az elnökválasztást – vélekedett a szóvivőnő. Hozzátette: mivel Comey elbocsátásának semmi köze nincs az FBI által Oroszország ügyében folytatott vizsgálathoz, ezért a Szövetségi Nyomozó Iroda a jövőben is zavartalanul vizsgálódhat, sőt, Trump elnök kifejezetten elvárja, hogy folytassák a vizsgálatot. (MTI)