Terv szerint alakul Helsinkiben annak a nemzetközi központnak a felépítése, amely a jövőben az úgynevezett hibrid veszélyekkel, azaz többek közt a dezinformáció irányított terjesztésével, a kibertámadásokkal és a radikalizálódással veszi majd fel a harcot. Magyarország nincsen a között a kilenc ország között (Finnország, Svédország, az Egyesült Királyság, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Franciaország, Németország és az Egyesült Államok), amely a centrum létrehozásáról szóló egyetértési megállapodást idén áprilisban eredetileg aláírta (a közösséghez azóta egyébként Észtország is csatlakozott). Ám az intézmény kinevezett igazgatója lapunknak a minap azt mondta: a lehetőség, hogy Budapest is csatlakozzon, most is, később is nyitva áll, és folynak is tárgyalások a magyar féllel. Matti Saarelainen ugyanakkor arra vonatkozóan nem adott bővebb felvilágosítást, hogy merre haladnak ezek a megbeszélések. Az intézmény tervek szerint nyáron már el is indítja az első programját. Az igazgató hozzátette, noha a központot kívülről támogatja a NATO és az Európai Külügyi Szolgálat, működésük ezektől független lesz.
Az úgynevezett hibrid veszélyek fogalmát többféleképpen definiálják. Lényegében hagyományos és nem hagyományos kényszerítőeszközök vegyítése értendő alattuk. Lehetnek diplomáciai, katonai, gazdasági és technikai jellegű fenyegetések, államok, illetve más szereplők alkalmazhatják őket hivatalos hadüzenet nélkül. A jövőbeli Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Központ európai szakértők hálózata segítségével teszi majd elvileg lehetővé, hogy a tagállamok tájékozódjanak és informálják egymást az olyan új típusú támadásokról, mint az orosz félretájékoztatás vagy az Iszlám Állam taktikái.
A központ éves költségvetése 1,5 millió euró (körülbelül 450 millió forint), és – az igazgató állítása szerint – kissé meglepő módon év végéig mindössze 10-15 fős személyzettel működik majd. Mostanában kezdték el a munkaerő toborzását. A centrum költségvetésének felét a csatlakozó államok tagdíja teszi ki, míg a másik felét, legalábbis eleinte, a finn állam állja majd. Kérdésünkre, hogy egyébként miért pont Helsinkiben épül fel a központ, Matti Saarelainen arról beszélt, hogy Finnországnak az említett témában igen sok tapasztalata van. Röviddel a központ létrehozása előtt egyébként a finn hatóságok jelezték, Oroszország hamis információk terjesztésével Finnország-ellenes kampányt folytat. Tavaly az EU és a NATO bejelentette, hogy a jövőben fokozzák az együttműködést a kibervédelemmel és a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés terén.
Megkerestük itthon a Nemzeti Kibervédelmi Intézetet (NKI), hogy megtudjuk, hallottak-e esetleg arról, Magyarország is szándékozik a későbbiekben részt venni a központ munkájában. Az NKI jelezte, nem tartozik feladatkörükbe a hibrid veszélyek elemzése, illetve elhárítása. Ugyanakkor aktívan részt vesznek a nemzetközi hálózatbiztonsági, valamint kritikus információs infrastruktúrák védelmére szakosodott szervezetek munkájában. Felkérésre pedig képviselik Magyarországot a nemzetközi információbiztonsági, létfontosságú információsinfrastruktúra-védelmi, kibervédelmi gyakorlatokon, ezen belül – más szervekkel közösen – az EU és a NATO égisze alatt is. Ezen platformoknak azonban, illetve nem katonai gyakorlatoknak hagyományosan nem része a nem informatikai jellegű – azaz többek közt dezinformációs – fenyegetések elhárítása, társadalmi hatásainak kezelése – tették hozzá.
