Még decemberben írtuk meg, hogy magyar kormányzati remények és elképzelések szerint az idei év első felében globális szinten is fontos vezetőkkel találkozhat Orbán Viktor, konkrétan Vlagyimir Putyinnal és Donald Trumppal. Putyin valóban eljött Budapestre februárban – és két hete Pekingben ismét találkozott vele a magyar kormányfő, és nemcsak vele, hanem Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökkel is –, Donald Trumppal viszont távolabbinak tűnik egy négyszemközti találkozó lehetősége, mint valaha.
Pedig magyar részről nagyon bíztak benne, hogy a csütörtökön Brüsszelben sorra kerülő NATO-csúcson összejön egy Orbán–Trump-találkozó, legalább ennyi, ha addig nem érkezik meghívás a magyar miniszterelnök részére a Fehér Házból. Arról ugyanis maga a kormányfő beszélt még november végén a Világgazdaságnak, hogy telefonbeszélgetésük során meghívta őt az amerikai elnök Washingtonba.
Orbán Viktor az elképzelhető legmelegebb szavakkal üdvözölte Trump megválasztását – azt mondta, „a lehető legmagasabb helyről kaptunk engedélyt arra, hogy szabadok legyünk” –, és mivel már tavaly nyáron Tusnádfürdőn kiállt az akkor még csak elnökjelölt ingatlanmágnás mellett, megválasztása után sokan biztosra vették, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok gyors és látványos javulásnak indulnak, aminek része lesz egy négyszemközti találkozó is, belátható időn belül. Ehhez képest információink szerint a budapesti amerikai nagykövetségen nem tudnak róla, hogy csütörtökön lenne ilyen programja Trumpnak. Havasi Bertalant, Orbán Viktor sajtófőnökét kedd délelőtt kérdeztük írásban, de egyelőre nem kaptunk választ.
Persze év elején még senki nem számított arra, hogy a lex CEU és a civil szervezeteket megbélyegző törvénytervezet fogja majd beárnyékolni a kétoldalú kapcsolatokat. A magyar kormány több forrásunk szerint is egyértelműen elkalkulálta magát az amerikai reakciókat illetően, a tervezetek napvilágra kerülése rögtön határozott ellenkezést váltott ki az ottani külügyből, a héten pedig kifejezetten kemény hangú levelet írtak ismét, a lex CEU felfüggesztését sürgetve. A válasz magyar részről is határozott volt, Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, csak az amerikaiak nem képesek felfogni, hogy miről is szól a törvény. A nyilatkozat hangnemét illetően egy diplomáciai forrásunk úgy fogalmazott: az tükröződik belőle, hogy a magyar fél sem bízik már a kapcsolatok gyors javulásában, ezért „minden mindegy alapon kommunikál”.
