Nem hagyta szó nélkül az Európai Unió, hogy Kína a hétvégén hangot adott globális nagyhatalmi ambícióinak. A múlt vasárnap, illetve hétfőn Pekingben rendezett, Egy övezet, egy út (OBOR) csúcstalálkozón kereskedelmi nyilatkozatot fogadtak el az eseményen megjelenő országok, de annak aláírását több uniós tagállam is visszautasította. Az esetről elsőként a The Guardian brit napilap számolt be. Cikkében leírja, a kifogásolt nyilatkozat a pekingi eseményen megtartott kereskedelmi panelbeszélgetésen elhangzottakhoz kapcsolódott. Peking azért ütközött ellenállásba a lapnak nyilatkozó diplomáciai források szerint, mert az előkészített dokumentum nem garantálta az OBOR-stratégia átláthatóságát. Informátoruk szerint az európai országok sérelmezték azt is, hogy Kína nem tartotta be korábbi ígéretét, miszerint a nagyszabású programot a bevont országokkal közösen formálják majd. Az Asia Times tegnapi cikke szerint is azért hátráltak ki európai országok a nyilatkozatból, mert kifogást emeltek a stratégia átláthatóságával kapcsolatban, illetve hogy az nem tér ki a környezetvédelmi előírásokra.
A kínai külügyminisztérium közzétette a kifogásolt, Kezdeményezés az övezet és út mentén zajló akadálytalan kereskedelmi együttműködésért című dokumentumot. Ez első olvasatra illeszkedik a Kína globális gazdaságról vallott korábbi elképzeléseihez. Vannak azonban a dokumentumnak kifogásolható részei. Leszögezi ugyanis: a nyilatkozat aláírói a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) következő, decemberben esedékes csúcstalálkozóján kiállnak a multilaterális szabadkereskedelem mellett. Ennek vállalása azt jelentheti, hogy a felek Kína piacgazdasági státusát is támogatják. Ezt pedig éppen az Európai Unió bojkottja miatt nem sikerült eddig elérnie Kínának. Ha ugyanis a WTO megadja ezt a jogállást, az EU nem indíthat antidömping-eljárást az olcsó kínai termékekkel szemben, ami számos európai vállalatnak okozna súlyos piacvesztést.
Megkerestük az Európai Bizottságot is, ugyanis az uniós csúcsszerv maga is kritizálta a dokumentumot. Daniel Rosario, a bizottság szóvivője lapunknak elmondta: az EU támogatja az OBOR-programot, ameddig Kína nem adja föl a korábban a G20, illetve az Ázsia–Európa-találkozón (ASEM) elfogadott nyilatkozatokban foglaltakat. Hogy pontosan milyen korábbi vállalásokat nem vett figyelembe Kína, arra Rosario nem tért ki. A bizottság képviselője mindössze annyit közölt, az EU szívesen együttműködik Kínával, amíg az követi Hszi Csin-ping (Xi Jinping) januárban, a davosi fórumon tett kijelentéseit. Elhíresült beszédében a kínai államfő a globális kereskedelem mellett állt ki.
Másik fontos eleme a The Guardian idézett cikkének, hogy a lap információi szerint mind a 28 uniós tagállam visszalépett a nyilatkozat aláírásától. Ez pedig azt jelenti, hogy a Kínával kiváló kapcsolatokra törekvő Magyarország is részt vett a Peking elleni fellépésben. A hétvégén történtek után a kínai félnek ez bizonyára nagy csalódást okozott: Orbán Viktor miniszterelnök személyesen is találkozott Hszi Csin-pinggel, de bejárta a világhálót egy videó is, amin a kormányfő és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter népdalt ad elő a Bank of China vezetőinek. A kormány távolmaradásáról megkérdeztük az Európai Bizottságot és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, lapzártánkig azonban nem kaptunk választ. Forrásaink arra hívták föl a figyelmet: 2015 júniusában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Vang Jivel (Wang Yi), kínai kollégájával már aláírt egy egyetértési nyilatkozatot az OBOR támogatásáról. Ezzel Magyarország volt az első európai ország, aki határozottan kiállt a stratégia mellett.
Hszi Csin-ping kínai államfő 2013-ban hirdette meg az Egy övezet, egy út kezdeményezést. Ennek lényege, hogy Kína elsősorban infrastrukturális beruházások segítségével egységes kereskedelmi hálózatot építene ki főként Európa és Ázsia, valamint a kelet-afrikai és a csendes-óceáni térség között.
