Merkel először sikeresen kivezette a bevándorlás kérdését a közbeszédet meghatározó témák közül, és ezzel hatástalanította az AfD-t, amely már rég nem tíz százalék feletti eredménnyel rémisztgeti a berlini elitet. Az SPD-vel szemben Merkel pedig eleve nem is hagyta, hogy a szociális kérdések igazán a közéleti vitákat meghatározhassák. A számok szerint sikeres volt ebben. A jobboldali bulvárnapilap, a Bild éppen a tegnapi napra időzítve hozta nyilvánosságra a legfrissebb közvélemény-kutatást, ami szerint a CDU magabiztosan vezet harminchét százalékkal, míg Martin Schulz SPD-je már tíz százalékkal lemaradva, csak huszonhét százalékon áll.
Angela Merkel stratégiája tehát bevált. Amikor Martin Schulz a maga kiváló retorikai képességeivel és baloldali programjával megjelent a politika színpadán, sokan még a CDU-ban is attól tartottak, hogy Merkel nem fogja bírni vele a versenyt. Merkel kitartó és küzdő, de nem harcias típus. Schulz megpróbálta volna a német politikát polarizálni, a szociális kérdés hangsúlyozásával pártját balra, míg a CDU-t jobbra akarta lökni. Angela Merkel azonban nem mozdult, csak csendben figyelte az eseményeket. Nem vett részt nyílt politikai vitákban, nem lett jobboldalibb csak azért, mert Schulz a német politikába ismét több vitát akart volna vinni. Merkel a választóknak éppen a nyugalmat, a szorgalmat, a stabilitást ígéri. Márpedig a német átlagpolgár számára ezek a legfontosabb értékek. Németország gazdasága valóban fejlődik, a munkanélküliség alacsony, és a társadalom többsége elégedett. Azok a munkaerőpiaci és szociális problémák, amelyekre Martin Schulz hegyezte ki kampányát, persze szintén léteznek. Merkel érdeke volt, hogy ne olyan kampányban kelljen részt vennie, ahol ezekről vitatkoznak.
Schulznak be kell tehát látnia: nem tudta megfordítani a közhangulatot. Ráadásul míg Merkel CDU-ja majdnem minden irányban koalícióképes, a liberálisokkal (FDP), a Zöldekkel vagy a szociáldemokratákkal egyaránt együtt tud működni, Schulznál nem látni, kikre tudna számítani egy baloldali fordulathoz. A Zöldekkel nincs többsége, a Die Linkével nem merne összefogni, az FDP pedig mindenhez partner, de egy jóléti politikához semmiképp sem. Schulznak matematikai esélye természetesen még van a szeptemberi győzelemre, de eddigi stratégiája mindenképp kudarcot vallott. Kérdéses, elég-e négy hónap arra, hogy az SPD mindent újrakezdjen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!