Nekiment a kormánynak a norvég miniszterelnök

Budapestnek és Varsónak engedélyeznie kell a civil szervezetek független finanszírozását – szögezte le.

MTI
2017. 05. 08. 12:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az uniós ügyekkel foglalkozó hírportál, az EUObserver azt írja, Lengyelország és Magyarország azt akarja elérni, Norvégia álljon el attól a követelésétől, hogy a civil szféra támogatására szánt úgynevezett EGT-alapok szétosztása olyan adminisztratív testületen keresztül történjék, amely független lenne, de Solberg ezt elutasította.

„Nem engedhetjük meg Lengyelországnak és Magyarországnak, hogy felügyelje a civil társadalomnak szánt pénzeket. Független szervezeteknek kell ezzel foglalkozniuk” – mondta Solbert az NTB norvég tévének nyilatkozva. Arra figyelmeztetett, hogy az „illiberális” hatalmak nem értik, a civil szférának miért kell függetlennek lennie.

„A civil szférát államilag nem kontrollálhatják” – szögezte le a norvég miniszterelnök, aki a Konzervatív Párt és bevándorlásellenes Haladó Párt alkotta kormánykoalíció élén áll.

Az EUObserver szerint Solberg felvetette ezt a kérdést, amikor a múlt héten Brüsszelben tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.

A nem EU-tag Izland, Liechtenstein és Norvégia, cserébe azért, hogy hozzáférhessen az EU egységes piacához, kezdeményezte az úgynevezett EGT-alapok létrehozását a szociális és gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében tizenöt fejletlenebb uniós tagországban.

A következő, 2021-ig szóló program keretében Lengyelország 809 millió, Magyarország pedig 215 millió eurós segítséget kapna. A pénzek nagyjából 10 százalékát civil szervezetek kapják, amelyek kötelezően a támogatási program kedvezményezettjei.

A Norvégia és Lengyelország közötti tárgyalások holtpontra jutottak a pénzek szétosztásáról, a Magyarországgal folytatott megbeszélések következő fordulója pedig május végén lesz – írja a hírportál.

Frank Bakke-Jensen norvég EU-ügyi miniszter, akit a tárgyalások lebonyolításával bíztak meg, reményét fejezte ki az NTB tévének nyilatkozva, hogy az idei év végére lezárják a tárgyalásokat. Nem tart attól, hogy a szóban forgó országok felállnak a tárgyalóasztaltól. Mint fogalmazott: a fiatal demokráciák számára jó „edzőtábort” jelentenek az ilyen tárgyalások.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.