Nem csak elnökéről, jövőjéről is szavaz Irán

Folytatja a megkezdett mérsékelt utat, vagy visszatér a keményvonalas politikához a perzsa állam?

A „futottak még” kategóriában indul az ugyancsak keményvonalas Musztafa Mirszalim volt kulturális miniszter, és a mérsékelt Musztafa Hasemi Taba volt ipari miniszter, azonban őket egyértelműen esélytelennek tartják a győzelemre. A választások eredménye egyelőre megjósolhatatlan. A legutolsó közvélemény-kutatások szerint 55 százalékkal Róháni a legtámogatottabb politikus, azonban a szakértők arra is figyelmeztettek, hogy ezek a felmérések Iránban csalókák lehetnek, és Raiszinak is jó esélyei vannak. Ha a mai első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát, akkor a két legtöbb voksot kapó jelölt május 26-án a második fordulóban mérheti össze ismét erejét.

A perzsa állam elnökválasztásait pedig alighanem most az egész világ árgus szemekkel figyeli. Ha Rohani győz, tetszik, nem tetszik, a keményvonalasoknak be kell látniuk, hogy az irániak türelmet szavaztak az elnöknek, és bíznak a folytatásban. Ha azonban Raiszi lesz az új elnök, az alaposan megbolygathatja a viszonyokat. Ha az atomalkut nem rúgná is fel azonnal, de az újratárgyalást felvethetné, ami alaposan kedvét szeghetné a külföldi befektetőknek is.

– Raiszi győzelme önmagában nem jelentené az atomalku felmondását, hiszen azt csak Ali Khamenei ajatollah rendelheti el. Az irániak egyébként is még mindig kivárnak, hogy mit lép Donald Trump – értékelte lapuknak Raiszi esetleges megválasztásának eredményeit N. Rózsa Erzsébet. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa az atomalku kapcsán még hozzátette, hogy ráadásul az Egyesült Államok elnöke körüli botrányok Teheránnak dolgoznak, hiszen így Trump „nem ér rá” Iránnal foglalkozni. És azt is tudják, hogy a világ nem követné az Washingtont a szankciók visszaállításában akkor, amikor az irániak teljesítenek. – Én azt várnám Raiszitól, hogy keményebben fogalmazna, de egyelőre nem változna az azomalkuban vállaltak teljesítése – fogalmazott. A szakértő is úgy látta, hogy az irániak egyelőre nem élnek jobban, ami Rohani gyenge pontja lehet. És hogy miért is olyan fontos az elnök Iránban? – Az iráni rendszerben az elnök a végrehajtó hatalom feje. A törvényhozás az alkotmány szerint Istené, akinek az akaratát a Legfőbb Vezető védelmezi, így a fő irányokat ő szabja meg. Mégis fontos az elnök, hiszen a végrehajtás a részletekről szól - magyarázta a Közel-Kelet-szakértő. – Befutónak mindenki Rohanit várja, de lehet még meglepetés. Ez persze nem lenne túl kedvező, hiszen sokkal ellenségesebb lenne a hangulat, amire az irániak mindig mondhatják – és most valóban joggal –, hogy az amerikaik kezdték - összegzett N. Rózsa Erzsébet.