Nem engedtek be a román hatóságok a hét végén az ország területére egy neves török sportolót, akit Ankara Fethullah Gülen muszlim vallástudós hívének tart. A nemzetközi figyelemmel járó incidens, illetve a Bukarestben létesítendő óriásmecset frissen véglegesített terve sokat elárul a román politikának az erdogani Törökországhoz való viszonyulásáról.
Enes Kanter kosárlabda-játékost, az amerikai Oklahoma City Thunder török légiósát éppen 25. születésnapján, szombaton tartóztatta föl a román határrendőrség a bukaresti Otopeni repülőtéren. A hatóságok azzal az indokkal tagadták meg az országba való belépést a 210 centiméteres óriástól, hogy az ankarai hatóságok érvénytelenítették az útlevelét, mert szerintük Gülen követője.
A Svájcban született NBA-kosárlabdázó – aki két évvel ezelőtt minden idők legjobban kereső török sportolójává vált – világ körüli jótékonysági turnéja keretében Indonéziából érkezett Romániába, ahol azonban már kénytelen volt lemondani programjait. Néhány órás „szelíd” fogva tartása után a román hatóságok lehetővé tették továbbutazását, így Londonba repült. Bukaresti kalandja hamar bejárta a világsajtót: a New York Times például úgy tudja, a center az észak-amerikai profi kosárlabdaliga (NBA) és a washingtoni külügyminisztérium közös fellépésének köszönhetően távozhatott szabadon. Ha esetleg a török hatóságok kezébe kerül, a sportolót a tavalyi katonai puccskísérlet nyomán elrendelt, több ezer embert érintő leszámolások keretében valószínűleg letartóztatják. Már korábban is nyíltan bírálta az ankarai rezsimet, emiatt kizárták a török kosárlabda-válogatottból, apja pedig – Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz intézett bocsánatkérő levelében – kitagadta. A bukaresti reptérről szombaton posztolt Twitter-videón ugyanakkor Kanter diktátornak, korunk Hitlerének nevezte a török államfőt.
Talány, miért éppen a román hatóságok tartóztatták föl Kantert, aki az elmúlt hetek során közel tucatnyi országon utazott át. Az éppen Isztambulban tartózkodó Teodor Melescanu román külügyminiszter tegnap az incidenssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: hazája nem tett mást, mint tiszteletben tartotta Törökország döntését. Sajtóinformációk szerint egy hónappal ezelőtt a hatóságok a bukaresti török nagykövetség kérésére egy Romániában élő török üzletembertől is elvették az útlevelét, de később tévedésre hivatkozva visszaadták. Ezek az esetek is jól mutatják, hogy Bukarest semmiképpen sem akar ujjat húzni Ankarával. Kisebb szenzációszámba ment, hogy a tavaly decemberi romániai parlamenti választásokon győztes szociáldemokraták a török nemzetiségű, muszlim vallású Sevil Shhaidehet akarták a kormányfői székbe ültetni, ám ezt végül Klaus Johannis államfő – arra hivatkozva, hogy a jelölt szír férje biztonsági kockázatot jelent – megvétózta. Számos román politikus ugyanakkor leplezetlenül rajong Erdogan elnökért és rezsimjéért, köztük elsősorban a szociáldemokrata Victor Ponta, akinek kormányfői mandátuma idején fordult egyenesbe az Ankara által Bukarestbe megálmodott megamecset terve.
A török vallásügyi hatóság éppen a hétvégén tette közzé az iszlám imahely véglegesített látványtervét, ami alapján már idén megkezdenék Európa legnagyobb mecsetének és muszlim kulturális központjának megépítését. A török Diyanet Alapítvány szerint a Bukarest központjában helyet kapó óriásmecsetet 1500 férőhelyesre tervezik, a hozzá kapcsolódó komplexumban többfunkciós előadóterem, könyvtár, konferenciaterem, étkező, szolgálati lakások, vendégszobák, ifjúsági központ és fitneszterem is lesz. Bukarest I. kerületének polgármesteri hivatala tavaly kiadta a területrendezési engedélyt, a létesítmény pedig török finanszírozással valósul meg azon a 11 ezer négyzetméteres telken, amit a Ponta-kormány 2015 májusában ingyen bocsátott a romániai muftiátus rendelkezésére. Egyébként a mecset terve politikai vitát is kiváltott a közel 90 százalékban ortodox Romániában, ahol 65 ezren vallották magukat muzulmán vallásúnak, ebből mintegy tízezren a fővárosban élnek. Traian Basescu volt román államfő nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a létesítményt, ahova szerinte radikális iszlamisták is érkezhetnek képzésre. A megamecset ellen korábban ortodox papok és hívek is tiltakoztak, száz fakeresztet helyezve el a leendő muszlim központ telkén, amelyre egy bukaresti férfi román nemzeti színekre festett malacokat terelt, sőt egy befagyasztott fél disznót is elásott.
