Leállítják a Julian Assange, a WikiLeaks alapítója ellen nemi erőszak vádjában indult nyomozást – döntött a svéd legfőbb ügyész. Marianne Ny ügyész kérelmet nyújtott be az elfogatóparancs visszavonása érdekében – írja a BBC. A brit rendőrség ennek ellenére közölte, hogy le fogja tartóztatni a WikiLeaks-alapítót, ha elhagyja a nagykövetség épületét.
A hírről a WikiLeaks is beszámolt Twitter oldalon, emellett közölték: most az Egyesült Királyság felé irányítják figyelmüket. Hozzátették: London sem megerősíteni, sem cáfolni nem hajlandó, hogy érkezett-e hozzájuk kiadatási kérelem az USA-ból.
Assange eközben – ugyancsak Twitteren – egy képet tett közzé magáról.
A férfi 2012 júniusában kért menedéket Ecuador londoni nagykövetségén, hogy elkerülje kiadatását Svédországnak. A svéd vádhatóság korábban többször is elutasította, hogy külföldön hallgassa ki Assange-t, végül mégis elfogadta ezt a megoldást, mert az ausztrál férfi ellen felhozott vádpontok közül néhány hamarosan elévülne. Assange mindvégig tagadta, hogy elkövette a terhére rótt szexuális bűncselekményeket.
Julian Assange-t a svéd körözés alapján 2010 decemberében őrizetbe vették Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró londoni bíróság 2011 februárjában jóváhagyta kiadatását Svédországnak. Ügyvédei a fellebbezési eljárás során több fronton támadták a kiadatási kérést, amelyet a svéd ügyészség európai elfogatóparanccsal együtt nyújtott be a brit hatóságoknak. A védők egyik fő érve az volt, fennáll annak kockázata, hogy Svédország kiadja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene. Az ügyvédi csapat még azzal is megpróbált érvelni a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Assange-ra akár halálbüntetést is kiszabhatnak, ha Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak.
A férfit őrizetbe vétele után kilenc napig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint „dickensi körülmények között”. A védők annak idején elérték Assange szabadlábra helyezését, igaz súlyos áron: a WikiLeaks-alapítónak 200 ezer font (70 millió forint) készpénzóvadékot és további 40 ezer font (14 millió forint) biztosítékot kellett letétbe helyeznie annak fejében, hogy szabadlábon védekezhessen. Assange azonban a további jogi csatározások helyett az Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott politikai menedékjogot – megsértve ezzel szabadlábra helyezésének feltételeit, és elveszítve a 240 ezer fontot. Azóta is a diplomáciai képviseleten tartózkodik.
