Ellinor Grimmark 2014-ben végzett szülésznőként, gyakornoki helyén pedig rögtön fel is kínáltak számára egy állandó pozíciót. Nem csoda, Svédország szülésznőhiánnyal küzd, így bőven van hely azoknak, akik ezen a területen szeretnének elhelyezkedni. Akadt azonban egy apróbb probléma: az akkor harmincnyolc éves családanya lelkiismereti okokra, keresztény vallására hivatkozva előre jelezte, hogy nem tud részt venni művi terhességmegszakító műtétekben. (Svédországban a szülészeteken végzik a magzatelhajtást.) Az állást ajánló klinika ezután visszamondta az ajánlatát, és hamarosan így tett két további hasonló intézmény is.
Grimmark ezt diszkriminációként értékelte, ezért az ombudsmanhoz fordult, illetve a helyi bíróságon pert indított, ahol először elismerték a jogsértést, 2015 végén a jogerős ítéletben azonban ellene döntöttek: az ítélet szerint a klinikáknak biztosítaniuk kell az abortuszhoz való „hatékony hozzáférést”, így jogosan döntöttek úgy, hogy nem alkalmazzák a svéd nőt. Ezzel együtt a mintegy harmincmillió forintos perköltséget is ki kellett fizetnie. Az ombudsman határozata szerint sem sérültek a szülésznő alapvető jogai, mivel nem vallása miatt utasították el, hanem azért, mert nem kívánta elvégezni a munkaköri leírásában foglaltakat.
A szülésznő az abortuszellenes Szövetség a Szabadság Védelméért (Alliance Defending Freedom) nevű amerikai keresztény szervezet segítségével 2016-ban fellebbezett a bíróság döntése ellen: a kereset szerint Grimmarknak mind a szabad vallásgyakorláshoz, mind a szabad véleménynyilvánításhoz való jogai sérültek, amikor nem vették fel dolgozni a klinikákra. Idén áprilisban azonban végül ellene döntött a bíróság: az ítélet szerint egyes állításait nem tudta bizonyítani. Grimmark azt nyilatkozta, hogy csalódott a döntésben, de számított rá, és nem adja fel: a következő állomás az Emberi Jogok Európai Bírósága. Közben Norvégiában dolgozik, ahol talált olyan klinikát, amelyik fenntartásaival együtt is hajlandó volt alkalmazni.
Az elutasító döntést üdvözölte egy szexuális felvilágosítással foglalkozó svéd szervezet vezetője, aki örül, hogy a bíróság kimondta: a szülésznő feladatai közé tartozhat az abortusz végrehajtása is, a páciensek pedig teljes körű ellátásra jogosultak. A svéd egészségügyi miniszter nem kívánta kommentálni az ügyet, csak annyit közölt: szeretné, ha a svéd egészségügy a tudományon alapulna. Az Alliance Defending Freedom európai igazgatója, Robert Clarke szerint viszont a bíróság nem védte meg Grimmark alapvető emberi jogait annak ellenére, hogy azt egy sor, nemzetközi jogban is lefektetett norma lehetővé tette volna. „Az élet védelme az egyik ok, amiért sokan szülésznőnek mennek” – nyilatkozta Clarke, aki szerint a szülésznők elüldözése helyett inkább lehetőséget kéne teremteni arra, hogy minden egészségügyi dolgozó lelkiismerete alapján dönthessen az ügyben.
A Skandináv Emberi Jogi Ügyvédek nevű szervezet honlapján megjelent összegzés szerint az erőforrások pazarlása, ezenkívül demokráciadeficitet jelez, hogy Grimmarkot nem alkalmazták, és ezért Norvégiában kell dolgoznia. Az írás szerint a szóban forgó svéd nőgyógyászati klinikákon alapesetben viszonylag ritkán végeznek abortuszt, és mindig előre tervezik. Így semmi sem zárja ki, hogy munkaszervezési megoldásokkal biztosítsák, ne azok a kollégák végezzék a beavatkozást, akik lelkiismereti okokból nem vállalnák a terhességmegszakítást. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata alapján ezt lehetővé is kellene tenniük az érintett munkahelyeknek. A per során három különböző kórházban hasonló helyzetben lévő egészségügyi dolgozó is tanúskodott az ügyben, hogy lehetséges a munkaszervezés ilyen módja.
Az emberi jogi ügyvédek érvelése szerint a svédországi szülésznőhiány miatt veszélyben van az ellátás biztosítása, ezért is rossz döntés ilyen alapon elutasítani egy munkavállalót, aki ezért olyan norvég klinikákon kényszerül dolgozni, ahol éppenséggel a gyenge svédországi ellátás miatt sok svéd nő szül. Ráadásul mind az uniós gyakorlat, mind a szakmai etikai kódexek biztosítják, hogy az egészségügyi dolgozók lelkiismereti okokból megtagadhassák bizonyos beavatkozások, így például az abortusz vagy az eutanázia elvégzését. Svédországban egyébként az összes terhesség ötöde végződik abortusszal.
A svéd ügyhöz hasonló döntés született az Egyesült Királyságban is 2014 végén, bár ott az egészségügyi dolgozók lelkiismereti kérdéseinek egy speciálisabb aspektusa került a bíróság elé. Két katolikus szülésznő, Mary Doogan és Concepta Wood azt akarta elérni, hogy ne csak tevőlegesen ne kelljen részt venniük az abortuszok végrehajtásában, hanem a hozzájuk kapcsolódó szervezési, koordinálási és adminisztrációs munkához se legyen közük, ha úgy akarják. A legmagasabb szintre eljutó perben végül elutasították a szülésznők keresetét, mivel úgy ítélték meg, hogy ezek a tevékenységek nem tartoznak az 1967-es abortusztörvény lelkiismereti klauzulája alá.
A brit terhesség-tanácsadási szolgálat vezetője, Ann Furedi a döntés kapcsán elmondta: támogatják, hogy az egészségügyi dolgozók lelkiismereti okokból megtagadhassák a részvételt ilyen beavatkozásokban, nem utolsósorban azért, hogy a terhességmegszakítás mellett döntő nőket ne olyanok kezeljék, akik elítélik őket. Ugyanakkor Furedi kifejtette: az érvényben lévő törvény szerintük ezt megfelelően biztosítja, kiterjesztése pedig az abortuszt választó nők jogait csorbítaná. Philip Tartaglia skót katolikus érsek szerint viszont ez az ügy nem a vallásról vagy az abortuszról szólt, hanem arról, hogy a társadalom képes-e tiszteletben tartani a polgárok lelkiismereti döntéseit.
Olaszországban 2017 elején kavart vitát, hogy egy római kórház kifejezetten olyan szülész-nőgyógyászokat keresett, akik vállalják abortusz elvégzését, mert az olasz orvosok jelentős része nem hajlandó rá. Az olasz orvoskamara tiltakozása nyomán az illetékes Lazio tartományi elnöke kifejtette, hogy olyan orvosokra van szükségük, akik elvégzik a beavatkozást, ezt pedig a munkaszerződésben is rögzítenék. A kórházigazgató is azt hangsúlyozta, hogy az orvosok jogai mellett az abortuszhoz való jogot is biztosítani kell.
A téma itthon legutóbb idén februárban merült fel, amikor Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: a Bethesda Gyermekkórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház 7,8 milliárd forintot kap egyebek mellett szülészeti-nőgyógyászati osztályok létrehozására. Cserébe a két intézmény azt vállalta szakmai koncepciójában, hogy ezeken az új osztályokon nem végeznek abortuszt, továbbá nem fogadnak el hálapénzt. Velkey György, a Bethesda igazgatója ennek kapcsán elmondta: sok család és szervezet kereste meg őket azzal, hogy szükség lenne olyan szülészetekre, ahol a vallásos családok nem találkoznak az abortusz jelenségével.
