Svédországi diszkrimináció egy keresztény szülésznő ellen

Nem kap állást, mert keresztény hitére hivatkozva nem hajlandó magzatelhajtást végezni. Esete nem egyedi.

A Skandináv Emberi Jogi Ügyvédek nevű szervezet honlapján megjelent összegzés szerint az erőforrások pazarlása, ezenkívül demokráciadeficitet jelez, hogy Grimmarkot nem alkalmazták, és ezért Norvégiában kell dolgoznia. Az írás szerint a szóban forgó svéd nőgyógyászati klinikákon alapesetben viszonylag ritkán végeznek abortuszt, és mindig előre tervezik. Így semmi sem zárja ki, hogy munkaszervezési megoldásokkal biztosítsák, ne azok a kollégák végezzék a beavatkozást, akik lelkiismereti okokból nem vállalnák a terhességmegszakítást. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata alapján ezt lehetővé is kellene tenniük az érintett munkahelyeknek. A per során három különböző kórházban hasonló helyzetben lévő egészségügyi dolgozó is tanúskodott az ügyben, hogy lehetséges a munkaszervezés ilyen módja.

Az emberi jogi ügyvédek érvelése szerint a svédországi szülésznőhiány miatt veszélyben van az ellátás biztosítása, ezért is rossz döntés ilyen alapon elutasítani egy munkavállalót, aki ezért olyan norvég klinikákon kényszerül dolgozni, ahol éppenséggel a gyenge svédországi ellátás miatt sok svéd nő szül. Ráadásul mind az uniós gyakorlat, mind a szakmai etikai kódexek biztosítják, hogy az egészségügyi dolgozók lelkiismereti okokból megtagadhassák bizonyos beavatkozások, így például az abortusz vagy az eutanázia elvégzését. Svédországban egyébként az összes terhesség ötöde végződik abortusszal.

A svéd ügyhöz hasonló döntés született az Egyesült Királyságban is 2014 végén, bár ott az egészségügyi dolgozók lelkiismereti kérdéseinek egy speciálisabb aspektusa került a bíróság elé. Két katolikus szülésznő, Mary Doogan és Concepta Wood azt akarta elérni, hogy ne csak tevőlegesen ne kelljen részt venniük az abortuszok végrehajtásában, hanem a hozzájuk kapcsolódó szervezési, koordinálási és adminisztrációs munkához se legyen közük, ha úgy akarják. A legmagasabb szintre eljutó perben végül elutasították a szülésznők keresetét, mivel úgy ítélték meg, hogy ezek a tevékenységek nem tartoznak az 1967-es abortusztörvény lelkiismereti klauzulája alá.

A brit terhesség-tanácsadási szolgálat vezetője, Ann Furedi a döntés kapcsán elmondta: támogatják, hogy az egészségügyi dolgozók lelkiismereti okokból megtagadhassák a részvételt ilyen beavatkozásokban, nem utolsósorban azért, hogy a terhességmegszakítás mellett döntő nőket ne olyanok kezeljék, akik elítélik őket. Ugyanakkor Furedi kifejtette: az érvényben lévő törvény szerintük ezt megfelelően biztosítja, kiterjesztése pedig az abortuszt választó nők jogait csorbítaná. Philip Tartaglia skót katolikus érsek szerint viszont ez az ügy nem a vallásról vagy az abortuszról szólt, hanem arról, hogy a társadalom képes-e tiszteletben tartani a polgárok lelkiismereti döntéseit.

Olaszországban 2017 elején kavart vitát, hogy egy római kórház kifejezetten olyan szülész-nőgyógyászokat keresett, akik vállalják abortusz elvégzését, mert az olasz orvosok jelentős része nem hajlandó rá. Az olasz orvoskamara tiltakozása nyomán az illetékes Lazio tartományi elnöke kifejtette, hogy olyan orvosokra van szükségük, akik elvégzik a beavatkozást, ezt pedig a munkaszerződésben is rögzítenék. A kórházigazgató is azt hangsúlyozta, hogy az orvosok jogai mellett az abortuszhoz való jogot is biztosítani kell.

A téma itthon legutóbb idén februárban merült fel, amikor Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: a Bethesda Gyermekkórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház 7,8 milliárd forintot kap egyebek mellett szülészeti-nőgyógyászati osztályok létrehozására. Cserébe a két intézmény azt vállalta szakmai koncepciójában, hogy ezeken az új osztályokon nem végeznek abortuszt, továbbá nem fogadnak el hálapénzt. Velkey György, a Bethesda igazgatója ennek kapcsán elmondta: sok család és szervezet kereste meg őket azzal, hogy szükség lenne olyan szülészetekre, ahol a vallásos családok nem találkoznak az abortusz jelenségével.