Szemtől szemben egy orosz „kémmel”

Manapság, amikor sokan még a spájzban is Putyin hírszerzőit vélik felfedezni, bemutatunk egy minap szolgálatteljesítés közben „elhunyt” igazit.

És bingó! A sorban ott volt a szürke testű, de fehér felépítményű másfél ezer tonnás hajó is, magas – akár óceáni utat is kiálló – orrán a Limán felirattal. 1970-ben, Gdanskban épült, a KGST-feladatmegosztás keretében, akkor még hidrográfiai feladatra, csak 1989-ben építették át rádióelektronikai felderítő (Sigint) célokra. Erről árulkodik, hogy szerte a fedélzeten és a felépítményen antennák láthatóak: a legfontosabbak a taton, műanyag burkolat alatt, de ugyanitt a szabadban akad egy olyan is, mely iránymérésre alkalmas. Ennek az a lényege, hogy nemcsak észlelni, lehallgatni tudják adott frekvenciákon a rádió- és radaradásokat, hanem meg tudják határozni azok irányát, sőt másik hajókkal, földi, légi állomásokkal együttműködve az adóberendezések pontos koordinátáit is. A süllyedő hajóról kimentett 78 fő is azt mutatja, hogy komoly apparátus dolgozott a fedélzeten, hiszen egy ekkora járművet kereskedelmi használatban tucatnyi tengerész is kiszolgálhatna.

A legtöbb flottával rendelkező ország hasonló hajói a békeidős hírszerzés jellegzetes eszközei. A hajózási szabadságot kihasználva járják a világ tengereit, gyűjtik be az elektronikus jeleket, melyeket vagy valós időben dolgoznak fel a fedélzeti operátorok, vagy eltárolnak és később kerülnek elemzésre. A potenciális ellenség elektronikai szignatúráját, lenyomatát, eljárásait még akkor feltérképezik és frissítik, amikor egy esetleges válsághelyzet vagy konfliktus miatt nem vezettek be különleges óvintézkedéseket. Amikor ugyanis erre az angolszász betűszóval emcon nevű lépésre sor kerül, már késő: akkor már mindenki óvatossá válik, roppant nehéz elcsípni bizonyos fontos jeleket. 

Bár háborús túlélőképességük korlátozott, s a személyzet kézifegyverein kívül fegyvertelen hajóegységekről van szó, mivel a lehallgatás a konkrét veszélyzónán kívülről is végezhető, konfliktusok esetén is hasznukat vehetik. Az említett nagy operátori létszámnak és az azonnali feldolgozási képességnek ilyenkor van különös jelentősége: 1999-ben az Adriai-tengeren a Limán és más hajók szinte bizonyosan szerepet játszottak abban, hogy jugoszláv hadvezetésnek figyelmeztetést adjanak egy-egy készülő NATO-légicsapásról, azok összetételéről. Aligha csak azzal foglalkoztak, hogy az orosz hírszerzés általános ismereteit bővítsék a nyugati hadviselésről, s ez persze vonatkozik a közel-keleti konfliktusokra, így a 2011 óta zajló szíriai háborúra is.