Theresa May szerdán, a parlament hivatalos feloszlatása alkalmából látogatást tett II. Erzsébet királynőnél a Buckingham-palotában. Az uralkodóval tartott félórás megbeszélésről visszatérve, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt tett nyilatkozatában a kormányfő kijelentette: az Európai Bizottság az eddiginél keményebb alapállásra helyezkedett az EU-tagság megszűnésének feltételeiről kezdődő tárgyalásokkal kapcsolatban, európai politikusok és tisztségviselők pedig fenyegetéseket fogalmaznak meg Nagy-Britanniával szemben. Mindeközben a kontinentális sajtó félremagyarázza a brit kormány tárgyalási pozícióit – tette hozzá. A kormányfő szerint mindezt szándékosan úgy időzítették, hogy befolyásolja a június 8-ai parlamenti választást.
A miniszterelnök kijelentette: a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról – vagyis az EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításáról – Brüsszelnek küldött március végi levelében is világosan kifejtette, hogy London távozni kíván az Európai Unióból, de ezt nem azért teszi, hogy így ártson európai barátainak és szövetségeseinek. Nagy-Britannia elmélyült, különleges viszonyrendszerre törekszik az EU-val a kilépés után is, és azt szeretné, hogy az unió sikeres legyen.
Theresa May szerint azonban az elmúlt néhány nap fejleményei megmutatták, hogy bármit kívánjon is a brit kormány, vannak néhányan Brüsszelben, akik nem szeretnék, hogy a kilépési tárgyalások sikerrel járjanak, és azt sem, hogy Nagy-Britannia jólétben éljen. „Ha megengedjük, hogy a brüsszeli bürokraták legázoljanak bennünket, akkor elvész az a lehetőség, hogy a jelenleginél igazságosabb társadalmat építsünk, amely mindenkinek valós esélyt kínál” – fogalmazott szerdai nyilatkozatában. Részletekbe nem bocsátkozott arról, hogy pontosan milyen fejleményekre, illetve kikre gondolt. Az elmúlt napokban azonban valóban nyilvánosságra kerültek olyan értesülések, amelyek szerint már a kilépési tárgyalások előkészítő egyeztetései sem zajlottak zökkenőmentesen.
A miniszterelnök a múlt héten a Downing Streeten fogadta Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, és szóvivője a munkavacsora után konstruktívnak nevezte a megbeszélést. Brit és német sajtóértesülések szerint azonban a londoni tárgyaláson több sarkalatos kérdésben – mindenekelőtt a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak további garantálásában – komoly nézeteltérések merültek fel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilap a hét végén brüsszeli forrásokra hivatkozva például azt írta: a megbeszélésen az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a brexitet folyamatát nem lehet sikerre vinni, és ha a brit kormányfő erre számít, akkor „egy másik galaxisban él”.
Theresa May a héten a BBC-nek nyilatkozva ezt brüsszeli pletykának nevezte, és kijelentette: nem emlékszik rá, hogy ilyesmi elhangzott volna a Junckerrel tartott londoni tárgyalásán.
Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitfőtárgyalója azonban szerdán Brüsszelben azt mondta: nehéz és összetett tárgyalásokra kell készülni, az idő pedig meglehetősen szűkös. Barnier szerint az EU megállapodásra kíván jutni a britekkel, de arra is fel van készülve, hogy ez nem fog sikerülni. „Nem mond igazat, aki azt állítja, hogy a kilépésnek nem lesznek következményei” – fogalmazott a bizottság főtárgyalója.
Ugyancsak szerdán a Financial Times azt írta, hogy az Európai Unió akár százmilliárd euró egyszeri bruttó befizetési igényt is benyújthat Nagy-Britanniának az EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás fejében.
A londoni gazdasági napilap értesülései szerint az Európai Unió brexittárgyalói felfelé módosították az unióval szembeni brit pénzügyi kötelezettségekről szóló eredeti kalkulációikat, úgy, hogy az összeg tartalmazza egyebek mellett az EU-tagság megszűnése utáni időszakra járó mezőgazdasági hozzájárulást.
A lap szerint Párizs és Varsó szorgalmazza, hogy a végszámlában legyen benne a brexit utáni EU-költségvetési periódusra eső brit mezőgazdasági hozzájárulás, Berlin pedig ellenzi, hogy London visszatérítést kapjon az Európai Unió intézményi vagyonelemeiből rájutó részesedés alapján.
Semmiképp nem lehet sikerre vinni az Egyesült Királyság uniós kilépését, de a kiválás folyamatát lehet jól menedzselni – jelentette ki Martin Selmayr, az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnöke a Politico brüsszeli hírportálnak adott szerdai interjújában. A brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker jobbkezének tartott német politikus szomorú és sajnálatos eseménynek nevezte a szigetország távozását.
Selmayr közölte, hogy lenyűgöző tárgyalónak tartja a brit miniszterelnököt. Ez szerinte előnyös az uniós tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások szempontjából, mivel olyan erős tárgyalóra van szükség London részéről, aki mögé felsorakozhat az egész nemzet. A kabinetfőnök hangsúlyozta: nem fogják hagyni, hogy a brexit éveken át lekösse az Európai Bizottság figyelmét. Kiemelte, hogy Juncker hetente maximum fél órát fog a kérdéssel foglalkozni.
Délutáni sajtóértekezletén Jean-Claude Juncker kemény nőnek nevezte Theresa Mayt, miután a kormányfő kedden kijelentette, a bizottság elnökének „rohadt nehéz lesz kijönnie vele”. Újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy „rendkívül tiszteli és kedveli a brit miniszterelnököt”.
Juncker emellett David Davis, a brexittárgyalásokért felelős brit miniszter kijelentésére is reagált, miszerint abban az esetben, ha egyszerűen „kisétálnak” a tárgyalásokról, nem kellene fizetniük semennyit az EU-val szemben fennmaradó pénzügyi kötelezettségeik után. „Mindig az volt a tapasztalatom a politikában, hogy azoknak, akik kisétálnak, végül vissza kell jönniük” – mondta az EB elnöke.
