A Globovision televízió idézte csütörtökön Nicolás Maduro elnököt, aki az előző néhány nap haláleseteiért az ellenzéket tette felelőssé. Azt mondta, hogy a szerdán meggyilkolt fiatal férfit, Anderson Duartét a Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) nevű ellenzéki szövetség orvlövészei ölték meg. Az államfő szerint az ország több térségében tevékenykednek az ellenzék orvlövészei, hogy „gyilkolják a lakosságot”.
A szociális konfliktusokkal foglalkozó civil szervezet (OVCS) arról számolt be, hogy május 9-ig 44 ember halt meg az erőszakba torkolló ellenzéki tüntetéseken, a sebesültek száma pedig az ezerhez közelít. A szervezet összesítése szerint április eleje óta 945 ellenzéki tiltakozás volt országszerte.
Hírügynökségi jelentések szerint Venezuelában őrizetbe vették egy, a határ térségében állomásozó katonai alakulat 65 tisztjét, ami arra utal, hogy megosztottság jelentkezett a Madurót támogató fegyveres erők körében. A letartóztatottakat védő ügyvéd, Alonso Medina azt mondta, hogy egyeseket közülük hazaárulással és lázongások szításával vádoltak meg, míg a többieket még nem állították bíróság elé.
Henrique Capriles ellenzéki vezető már a múlt héten arról számolt be, hogy őrizetbe vettek több tucat katonatisztet, aki hangot adott elégedetlenségének a caracasi vezetés döntései miatt. Capriles szerint a hadsereg „teljesen megosztott”.
Hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy a Maduro-kormány stabilitása szempontjából kulcsfontosságú a hatvanezer fős hadsereg lojalitása. A katonaságot az államfő az utóbbi években előnyökkel és juttatásokkal halmozta el, miközben az országban három számjegyű az infláció, a boltok és a gyógyszertárak pedig konganak az ürességtől.
Julio Borges, az ellenzéki többségű parlament elnöke csütörtökön Limában járt, és ott azzal a kéréssel fordult a latin-amerikai országokhoz, hogy közösen gyakoroljanak nyomást a caracasi kormányra, hogy kizárólag a demokrácia és a nép érdekeit szolgálja. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a venezuelai humanitárius válság és a tüntetések hatásai már túlnyúltak a határokon, menekülthullám árasztotta el a térséget.
Venezuelát története eddigi legnagyobb társadalmi, politikai és gazdasági válsága sújtja. Ez az ország rendelkezik a világ legnagyobb kőolajkészletével, viszont gyakorlatilag semmilyen más exportcikke nincs, és az olaj árának zuhanása miatt a gazdaság összeomlott, az infláció elszabadult. Április eleje óta tüntet ez ellenzék előre hozott elnökválasztást követelve. Nicolás Maduro a minap bejelentette, hogy a válság rendezésére alkotmányozó nemzetgyűlést hív össze, amely módosítaná az alaptörvényt. Az 500 fősre tervezett gyűlés tagjainak nagy része feltehetőleg az elnök hívei közül kerül majd ki. A MUD határozottan elutasította a tervet.
