Világvége: luxusbunkereket építenek az amerikai gazdagok

A technológia fellegvárában, a Szilícium-völgyben sokan az apokalipszisre készülnek.

Steve Huffman, a 600 millió dollárt érő Reddit közösségi oldal társalapítója még csak harminchárom éves, mégis a legrosszabb eshetőségre készül. 2015 novemberében lézeres szemműtéten esett át. Nem azért, hogy kényelmesebb legyen szemüveg nélkül, vagy hogy ne kelljen kontaktlencsével bajlódnia, hanem hogy ezzel is növelje túlélési esélyeit egy világméretű katasztrófa esetén. – Ha eljön a világvége – és nem csak akkor, hanem akkor is, ha komoly nehézségeink adódnak, és a túlélésért kell harcolnunk – elég nehéz lesz szemüveget vagy lencséket szereznünk. És anélkül semmit sem látok, így felkészültem – mondta Huffman a The New Yorker újságírójának, Evan Osmosnak.

A kiváló informatikus nem egy konkrét csapástól tart, vagyis földrengéstől vagy egy minden gyógyszernek ellenálló baktérium elszaporodásától, esetleg vírustól, hanem ezek utórezgéseitől. Mi történik, ha túléli, de a kormány és az infrastruktúra összeomlik. – Rengeteg motorom van, hogy dugó esetén el tudjak menekülni, és tartós élelmiszerem, fegyvereim, amikkel egy darabig akár a saját házamban is kihúzhatom – mondta.

Huffmann nem az egyetlen, aki elképzelhetőnek tarja a civilizáció összeomlását. A végveszélyre való felkészülés már a legprominensebb rétegekbe is befészkelte magát a Szilícium-völgytől New Yorkig. Bankárok, tőzsdeügynökök, egyszóval nagyon gazdag emberek zárt Facebook-csoportokban adnak tippeket egymásnak a beszerezhető legjobb gázmaszktól kezdve, megvásárolható földterületeken át, helikopter és arany vásárlásig.

A The New Yorker által megszólaltatott Tim Chang, a Mayfield Fund tőkealap igazgatója még azt is elárulta, hogy a Szilícium-völgy egyes lakóival rendszeresen tartanak közös vacsorákat, amiken a túlélési technikáikat csiszolják. Van, aki szerint a Bitcoin lesz a legjobb fizetőeszköz, más csak az aranyban hisz, de abban mindenki egyetért, hogy több országban kell ingatlanokat venni – mondja Chang.

De mégis, hogyan lehetséges, hogy pont a modern technológia fellegvárában burjánzik a félelem? Erre Roy Bahat, a Bloomberg Beta kockázatitőke-elemző cég vezetője szolgált magyarázattal a The New Yorkernek: – Amikor folyamatosan jövőbeli dolgokkal foglalkozol, fejlesztesz, nem nehéz utópiákat és disztópiákat gyártani. Ez egyszerre tölthet el mérhetetlen optimizmussal – minthogy lefagyasztatod a tested, hátha a jövőben képesek lesznek feltámasztani – és rettegéssel is, hogy akármit is teszel, esélytelen, vége lesz a világnak.

A túlélés kérdése pár évvel ezelőtt a fősodorba is bekerült. Elég a The Walking Dead című zombiapokalpiszisről szóló nagy sikerű sorozatra gondolni, de ott van 2012-óta a National Geographic „Doomsday Preppers” azaz Túlélési praktikák című műsora is. Csak a premierjére négymillióan voltak kíváncsiak, és az első évad végére a csatorna legsikeresebb műsora lett.

Ennek hatására a National Geographic Channel egy felmérést is készített. Ebből az derült ki, hogy az amerikaiak negyven százaléka tartja az egyik legfontosabbnak befektetésnek egy bunker kialakítását. Persze, ha lenne pénzük rá.

És van, akinek bőven akad pár fölös milliója. Hoffman szerint ezek közül sokan Új-Zélandon építik fel bunkereiket, mivel ez a Föld legelszigeteltebb országa.

Aki azonban nem szeretne ennyire messzire menni, és szívesen kapna készen egy luxusbunkert, annak ott van a Survival Condo Project (Túlélő Lakás Projekt). Ötletgazdája, Larry Hall, aki az amerikai Kansas államban alakított át egy rakétasilót, föld alatti, tizenöt emeletes luxusapartman-komplexummá. Az építmény 1961 és 1965 között egy nukleáris robbanótöltetet tárolt, készülve az ellencsapásra a szovjet fenyegetés beváltása estén.

Hallban tíz éve fogalmazódott meg az óriásbunker ötlete, amikor arról olvasott, hogy az állam, többek között a 2001. szeptember 11-i események hatására, újra befektet a katasztrófamegelőzésbe, aminek a büdzséje erősen csökkent a hidegháború utáni időszakban.

Hall megijedt (vagy jó üzleti lehetőséget látott), és 2012-re húsz millió dollárból megépítette tizenhárom lakásból álló projektjét. A férfi a The New Yorkernek azt mondta, hogy minden egyes lakást eladott benne (hárommillió dollárért darabját), kivéve egyet: a sajátját.

Az épületben összesen hetvenöten férnek el, van elegendő élelem és üzemanyag öt évre, orvosi műtő (Hall arra is ügyelt, hogy legalább egy orvos is legyen a vásárlói között). A föld alatti haltenyésztés és a megújuló energiával üzemelő lámpa alatt növesztett zöldségeknek köszönhetően pedig akár végtelen ideig is kitarthat az élelem. Vészhelyzet esetén Hall teherautói veszik fel a lakókat 643 kilométeres körzetben, de leszállópálya is van azoknak, akik saját repülőgépükkel érkeznének.

Ha már odaérnek, luxuskörülmények várják őket. Biliárdasztal, bőrfotelek, medence, minden, mi szem-száj ingere. Ablakok viszont értelemszerűen nincsenek, ez aggasztotta is Hallt. Sokáig tanulmányozta, hogyan biztosítson több fényt a lakóknak, hogy elkerülje náluk a depressziót, és különböző technikákat tanult, hogy megelőzzön egy esetleges klikkesedést is. A falakon élő videó mutatja a kinti prérit, de ha valakinek ez nem tetszik, akkor választhat erdős vagy más kilátást is saját lakásába, amit kivetítenek a falára. – Volt, aki New York nyüzsgését szerette volna, a taxik, a dudák és az utcai kiabálások zajával együtt – mondta Hall.

A szintén a tech-iparban dolgozó befektető már egy új, föld alatti épületen dolgozik, ugyanis úgy véli, hogy a közel-keleti válság, az észak-koreai rakétafenyegetés és egyéb világszintű problémák sok újabb vásárlót hoznak majd.

Hogy mikor jön el a civilizáció vége, ha egyáltalán eljön, azt nem lehet tudni. Egy biztos: van, aki erre készül, és van olyan is, aki inkább megelőzné a bajt. A Hallhoz hasonló luxusbunker-építőket sok kritika éri, főleg olyan tehetősektől, akik inkább a teljes lakosság védelmére költik a pénzüket. – Nem betojni kell, hanem segíteni másokon. Nem a saját fenekünket menteni, mert azzal nem lesz megvédve az emberiség, és magunkra maradunk – mondta az internetes portálnak egy prominens New York-i bankár.