a szerb cégek elsősorban a kisebb jelentőségű beszállítók szintjén járulnak majd hozzá a beruházáshoz.
A professzor leszögezte: a vasúti fejlesztés stratégiai szempontból Szerbia érdeke, a beruházás átláthatatlansága és a korrupt szerb politikai elit együttállása aggályokat kelt.
– A kínai mondás úgy tartja: ha gazdag akarsz lenni, elsősorban építsd meg az utat – mondta lapunknak Li Csen, az Európai Egy Övezet Egy Út Együttműködési és Fejlesztési Egyesület (EUOBOR) elnöke. A tegnapi esemény társszervezője szerint szűk látókörű gondolkodásra vall az a magyar sajtóban korábban megjelent kalkuláció, miszerint 2400 év kell a beruházás megtérülésének. – Nincs olyan vasút, amely csak egy irányba halad – mondta, majd hozzátette: a Budapest–Belgrád-vasútvonal sem kizárólag a kínai áruk szállítására szolgál. Li Csen hangsúlyozta, a vasútvonal mellé logisztikai beruházások is társulnának. Elmondta,
kínai szállítmányozási cégek már jelen vannak Magyarországon és figyelik a vasút menti lehetőségeket. – Budapest XXIII. kerülete válhat a legesélyesebben egy logisztikai központ helyszínéül – tette hozzá.
Hogy Magyarország is a szerbeknél meghatározott, 2,5 százalékos kamatozású hitelből fizeti majd a becslések szerint akár 8-900 milliárd forintos beruházást, egyelőre nem biztos. A finanszírozással kapcsolatban Li Csen elmondta: a kamatlábról még folyhatnak tárgyalások a magyar és a kínai kormány között. Kínai munkások ugyanakkor valószínűleg a magyar szakaszon is dolgozni fognak. A kivitelezést célzó kérdésünkre Li Csen elmondta: a beruházás megvalósításáról készült szerződés megengedi, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal projekt tervezője és kivitelezője EU-n kívüli legyen. – A konkrét forma természetesen a pályázatok eredményeitől függ – tette hozzá az EUOBOR elnöke. Szerinte a mérnöki munkát végzi majd a kínai fél, míg az építkezésen dolgozó szakemberek többsége magyar lesz. – Az építéshez szükséges anyagok nagy részét Európából szállítják majd – mondta Li Csen.
