Víziók helyett aggályok a Kína-konferencián

Mindenki a Budapest–Belgrád-vasútvonalra volt kíváncsi a jegybank konferenciáján. Sajnos a vegyesvállalat szóvivője a kérdéseket nem várta meg.

a szerb cégek elsősorban a kisebb jelentőségű beszállítók szintjén járulnak majd hozzá a beruházáshoz.

A professzor leszögezte: a vasúti fejlesztés stratégiai szempontból Szerbia érdeke, a beruházás átláthatatlansága és a korrupt szerb politikai elit együttállása aggályokat kelt.

– A kínai mondás úgy tartja: ha gazdag akarsz lenni, elsősorban építsd meg az utat – mondta lapunknak Li Csen, az Európai Egy Övezet Egy Út Együttműködési és Fejlesztési Egyesület (EUOBOR) elnöke. A tegnapi esemény társszervezője szerint szűk látókörű gondolkodásra vall az a magyar sajtóban korábban megjelent kalkuláció, miszerint 2400 év kell a beruházás megtérülésének. – Nincs olyan vasút, amely csak egy irányba halad – mondta, majd hozzátette: a Budapest–Belgrád-vasútvonal sem kizárólag a kínai áruk szállítására szolgál. Li Csen hangsúlyozta, a vasútvonal mellé logisztikai beruházások is társulnának. Elmondta,

kínai szállítmányozási cégek már jelen vannak Magyarországon és figyelik a vasút menti lehetőségeket. – Budapest XXIII. kerülete válhat a legesélyesebben egy logisztikai központ helyszínéül – tette hozzá.

Hogy Magyarország is a szerbeknél meghatározott, 2,5 százalékos kamatozású hitelből fizeti majd a becslések szerint akár 8-900 milliárd forintos beruházást, egyelőre nem biztos. A finanszírozással kapcsolatban Li Csen elmondta: a kamatlábról még folyhatnak tárgyalások a magyar és a kínai kormány között. Kínai munkások ugyanakkor valószínűleg a magyar szakaszon is dolgozni fognak. A kivitelezést célzó kérdésünkre Li Csen elmondta: a beruházás megvalósításáról készült szerződés megengedi, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal projekt tervezője és kivitelezője EU-n kívüli legyen. – A konkrét forma természetesen a pályázatok eredményeitől függ – tette hozzá az EUOBOR elnöke. Szerinte a mérnöki munkát végzi majd a kínai fél, míg az építkezésen dolgozó szakemberek többsége magyar lesz. – Az építéshez szükséges anyagok nagy részét Európából szállítják majd – mondta Li Csen.

Hogy pontosabb képet kapjunk arról, miként zajlik a ködös beruházás kivitelezése, még pár évet biztosan várnunk kell.

Az eredeti tervek szerint 2017-re ígért beruházás ugyanis négy vagy akár öt évet is csúszhat.

Li Csen elmondta, a Kínai-Magyar Vasút Nonprofit Zrt. idén kezdi kiírni a pályázatokat, a tendereztetés pedig egy évig tart majd. Ezután indul majd el a tervezési és engedélyeztetési folyamat, mely további két évet vesz majd igénybe. A konkrét kivitelezés pedig akár három évig is eltarthat.

A szerb és a kínai fél mellett szerettünk volna teret adni a magyar álláspontnak is, sajnos azonban erre nem volt mód. Bár a beruházásért felelős Kína-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. szóvivője, Szabó Anett jelen volt a tegnapi eseményen, beszédében nem tért ki a finanszírozás és megvalósítás részleteire. Elmondta, a beruházás 85 százalékát fedezi a kínai hitel. Reagált az Európai Bizottság lapunk által tavaly feltárt kötelezettségszegési eljárására is, a szóvivő leszögezte, a beruházás teljesen megfelel az Európai Unió jogszabályainak. A beruházás gazdasági és politikai stabilitásáról mindenesetre árulkodik, hogy az esemény hallgatósága a szóvivőnek nem tehetett fel kérdéseket.