Május utolsó hetében vitrinben kiállított női cipőkkel találkozhatott az, akit az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházába sodort az élet. A színpompás olasz lábbelik márkáját letakarták, ehelyett többek között a jövő, technológia, elegancia szavak voltak mellettük feltüntetve. Mivel a tárlat az adott környezetből kissé kilógott, a parlament sajtóosztályához fordultunk, hogy megtudjuk, mi a cipők célja, illetve köze az uniós értékekhez. A válasz az volt, hogy a kiállítás a cipőviselet olasz történelemben betöltött növekvő szerepét és társadalmi hatását járja körbe, és bemutatja, hogy a cipőiparban mennyire fontos szerep jut a kézzel készített termékeknek. A kiállítást természetesen egy olasz európai parlamenti képviselő szervezte, aki a divat olasz fővárosában, Milánóban végezte felsőfokú tanulmányait, és 2009-ben a balközép Demokrata Párt színeiben került Brüsszelbe.
Az, hogy kiállításokba botlunk az EP-ben, önmagában még nem meglepő, hiszen minden képviselőnek lehetősége van ciklusonként kétszer bármilyen témában tárlatot rendezni, és azt akár élőzenés-fogadásos megnyitóval ünnepelni. A megkötések persze szigorúak, de azt senki és semmi nem akadályozhatja meg, hogy például Békés vagy Szatmár megye gasztronómiai hagyományainak kolbászkóstoltatással és pálinkázással vigyék jó hírét, hiszen a székház egy bizonyos szegletében regionális élelmiszereket és alkoholos italokat is be lehet mutatni az EP kiállításokra vonatkozó szabályzata értelmében. Fő szabályként azt kell betartani, hogy a bemutatónak nem lehet kereskedelmi jellege, csak egy héten át tarthat, nem szabad belépőt szedni, és előre be kell jelenteni. Persze magától értetődően tilos az unió értékeivel ellentétes tartalmakat, közösségellenes, sértő, uszító üzeneteket megjeleníteni, ám mindez még nem akadályozza meg, hogy valaki burkolt reklámtevékenységet folytasson. A kiállításszervező háznagy (brüsszeli elnevezéssel quaestor) azt sem vizsgálja, hogy van-e bartermegállapodás vagy másféle alku a kiállító és a kiállított termékeket gyártó, leszállító fél között, vagyis fennforog-e a jogtalan előnyszerzés esete.
A tárlat adta lehetőségek felől érdeklődtünk a magyar EP-képviselőknél is, akiknek fantáziáját nem ragadta meg a cipőkiállítás. A szocialista Szanyi Tibor asszisztense azt válaszolta, a képviselő az európai falvak újjáélesztését célzó „okosfalvak” kezdeményezéssel összefüggésben, egy konferenciával párhuzamosan szervezett fotókiállítást tavaly novemberben. A Fidesz delegációja többek között Debrecenről, a kommunista munkatáborokról, az MTK történetéről rendezett tárlatot az utóbbi években. De rövid keresés után kiderült, Szájer József fideszes és Kovács Béla jobbikos képviselő inkább a kortárs képzőművészethez vonzódik, ők festményeket hoztak az EP falai közé.
Az EP-n belüli kiállítások ugyanakkor már többször korbácsoltak vitát, egy születés előtti élet védelmét felkaroló lengyel kiállítást 2008-ban le kellett bontani egyes képviselők éles tiltakozása miatt. Az abortusz témája 2015-ben is visszaköszönt, egy, a terhességmegszakítás népszaporulatra gyakorolt hatását bemutató kiállítást az EP nem engedett megrendezni, ellenben – mint arra egy társadalmi témákkal foglalkozó konzervatív blog rámutatott – az illegális szervkereskedelembe keveredett Planned Parenthood amerikai abortuszklinika kiadványokat osztogathatott az épületen belül. 2007-ben újból lépni kényszerült az EP, amikor egy lett és egy lengyel képviselő a csecsen–orosz háborúról készült fotókat akasztott ki a falra. A cenzor szerepét egy volt szocialista EP-képviselő, Fazakas Szabolcs játszotta, aki szerint némely fénykép zavaró, felháborító volt. A csehek 2008-ban égették meg magukat egy kiállítással. Akkor Milan Horácek cseh születésű német politikus a nácik által kivégzett roma áldozatok témáját választotta. Ám kiderült, hogy ahol ezeket a foglyokat annak idején kivégezték, ma sertésfarm működik. Az EP akcióba lépett, és felszólította a cseheket, hogy szüntessék meg az áldozatokra nézve méltatlan állapotokat. 2015-ben pedig egy szíriai témájú kiállítást kellett elnapolni a bizonytalan jövőbe. A tárlat az Aszad-rezsim kínzásait volt hivatva bemutatni, de ezt arra hivatkozva törölték a quaestorok, hogy a fotók túlságosan felforgatók, a nyugalom megzavarására alkalmasak.
