A dokumentumot Vera Jourová uniós igazságügyi biztos és az EU soros elnökségét ellátó Málta képviselője írta alá a ceremónián, ahol Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is jelen volt – közölte az MTI.
Az Európai Uniótól független, strasbourgi székhelyű Európa Tanács üdvözölte a lépést, közleményében kiemelve, hogy az aláírás jelentősen megnövelte az egyezmény globális támogatottságát.
Mint írták, az EU szervezetként való csatlakozása erős politikai jelzést küld az unió tagállamainak az egyezmény ratifikációjának szükségességéről.
Az isztambuli egyezményt az Európai Unió összes tagországa aláírta, közülük ugyanakkor eddig csak tizennégy ratifikálta: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia. A szerződést a tizennégy érintett uniós tagállamon felül kilenc másik ország ratifikálta.
Az aláírást követően el kell fogadni a konvenció rendelkezéseit, amelyhez az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges.
A közleményben emlékeztettek arra, hogy Európában minden harmadik nőt ért már fizikai vagy szexuális erőszak, húsz nőből pedig egyet megerőszakoltak.
Az Európai Bizottság tavaly márciusban tett arra javaslatot, hogy az EU csatlakozzon az isztambuli egyezményhez, az uniós parlament pedig novemberben a folyamat felgyorsítását sürgette.
Az Európa Tanács által 2011-ben elfogadott konvenció az első nemzetközi jogi eszköz az erőszakot elszenvedő nők védelmében, de a családon belüli és párkapcsolati erőszak minden más aspektusára is kitér, többek között az erőszak tanúivá váló gyermekek védelmére is.
Az utóbbi időkben nagy vitákat váltott ki hazánkban is az isztambuli egyezmény: miközben nőjogi szervezetek demonstráltak a ratifikálásáért, a kormányközeli Alapjogokért Központ élesen ellenezte azt. Február végére még az egyezmény ellen tiltakozó tüntetést is szervezett a Parlament elé a Férfiak Civil Társaság. A szervezet elnöke, Toplak Zoltán azt mondta akkor, diszkriminatívnak tartják a férfiakkal szemben az egyezményt. Lapunk alkalmi munkatársa, Antoni Rita a Nőkért Egyesület honlapján foglalta össze, miért tartják fontosnak az egyezményt. Mint írta, a szöveg egyáltalán nem vetné el a biológiai nem fogalmát, Magyarországon pedig szerinte nem védi elegendő jogszabály a bántalmazott nőket.
