Június első napján, nyolcvanharmadik születésnapja előtt bő egy héttel elhunyt Alois Mock egykori osztrák külügyminiszter. Ő állt be Horn Gyula mellé a híres fotón 1989-ben, hogy együtt vágják át szimbolikusan a vasfüggönyt. Noha kancellár akart lenni, főleg Ausztria sikeres külpolitikusaként emlékezik rá nyugati szomszédunk. Szerepe volt a dél-tiroli autonómia stabilizálásában, a vasfüggöny elbontásában, a horvát és a szlovén függetlenségben. A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökeként pedig ő szorgalmazta a leghatározottabban országa EU-tagságát.
Manapság, amikor Európa-szerte számos jobboldali párt az európai egység gondolatával szemben határozza meg önmagát, már-már furcsa leírni: Alois Mock éppen azért támogatta az Európai Uniót, mert egy határozottan jobboldali, konzervatív, katolikus politikus volt. Az Osztrák Néppárton belül is főleg azon konzervatív táborhoz állt közel, amely Ausztriát már a hidegháború idején sem két ideológiai blokk között, hanem a nyugati világ részeként képzelte el. Mocknak azonban először valóban át kellett vágnia azon vasfüggönyt, amely addig külpolitikai értelmet adott Ausztria semlegességének, hogy aztán az országot beléptethesse az Európai Unióba. Mock a NATO-tagságnak is híve lett volna, mert Habsburg Ottó barátjaként vallotta, hogy egy közép-európai ország számára a nyugati integrációnak nem a semlegesség, hanem az orosz kiszolgáltatottság az alternatívája. Alois Mock 1994. március elején Brüsszelben jelentette be, hogy a tárgyalások sikeresek voltak, és Ausztria 1995-től az Európai Unió tagja lesz. Brüsszel hőseként vonult be ezzel az osztrák történelembe. Politikai pályafutásának csúcsára ért ekkoriban, miközben orvosaitól megtudhatta: gyógyíthatatlan Parkinson-kórban szenved.
Mock 1994-től betegsége miatt fokozatosan kihátrált a politika első vonalából. Saját bevallása szerint az zavarta leginkább, hogy betegsége miatt már nem tudott nyilvánosan, szenvedélyesen érvelni az európai egység mellett az egyre inkább EU-szkeptikussá váló osztrák közéletben. A háttérből azonban azon dolgozott, hogy az Osztrák Néppárt befolyása erősödjék. A szociáldemokratákat (SPÖ) túl etatistának, EU-kritikusnak és oroszbarátnak tartotta. Az ÖVP-n belül Wolfgang Schüsselhez állt közel, akinek 2000-ben sikerült megszereznie a kancellári posztot. Mock már 1986-ban Haider segítségével akart volna kancellár lenni. Ezért támogatta 2000-ben is az FPÖ-vel való együttműködést. Bár egyre kevésbé találta a helyét egy olyan politikai közéletben, ahol a jobboldaliság és a katolicizmus már nem feltétlen Európa-pártiságot jelentett.
