Brexit: a kilépés után is maradhatnak az uniós polgárok

Merkel szerint May ajánlata „jó kezdet”.

MN
2017. 06. 23. 4:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

May az uniós állam- és kormányfők munkavacsoráján ismertette kormánya elképzeléseit az állampolgári jogokról, és kijelentette, hogy egyetlen uniós állampolgárnak sem kell majd a kilépéskor elhagynia az Egyesült Királyságot – tájékoztatott egy névtelenséget kérő illetékes.

A javaslatot sajtóhírek szerint hétfőn fogják részletesen ismertetni, annyi azonban kiszivárgott, hogy azok, akik egy meghatározott időpontban már legkevesebb öt éve a szigetországban élnek, úgynevezett „letelepedett státust” kapnának, amelynek értelmében azonos jogaik lennének az oktatás, az egészségügy, a jóléti juttatások és a nyugdíjak terén, mint a brit állampolgároknak.

Azok, akiknek ebben az időpontban még nem lesz meg az öt évük, maradhatnának annak eléréséig. A később, de még a kiválás előtt érkezők egyfajta, legfeljebb kétéves türelmi időt kapnának, hogy rendezzék státusukat.

Theresa May állítólag nem határozta meg ezt az időpontot, mindössze annyit mondott, hogy az legkorábban a brit kilépési szándék hivatalos bejelentésének dátuma, azaz 2017. március 29. lehet, legkésőbb pedig a távozás pillanata.

A brit miniszterelnök ugyanakkor elutasította az Európai Bizottság követelését, amely szerint Londonnak a jövőben el kell ismernie az EU bíróságának joghatóságát az uniós állampolgárok esetében. „Az uniós polgároknak tett vállalásainkat törvénybe iktatjuk, és így kikényszeríthetőek lesznek nagyra becsült bíróságaikon” – közölte May a beszámolók szerint.

A kormányfő emellett a kölcsönösség szükségére is felhívta a figyelmet az állampolgári jogok kapcsán – írja az MTI.

A The Guardian beszámolója szerint May közölte: az Egyesült Királyság „tisztességes és komoly” ajánlatot tett, és nem akarják, hogy családoknak kelljen szétválniuk. A meghatározott öt éves időtartammal kapcsolatban állítólag van lehetőség további tárgyalásokra.

Bennfentes források szerint az ülésen senki nem reagált a brit kormányfő ajánlatára, ami annak a több uniós vezető által hangoztatott álláspontnak a megerősítése lehet, hogy az Európai Tanács nem a brexittárgyalások fóruma.

Angela Merkel német kancellár az ülés végén hangsúlyozta, hogy May ajánlata „jó kezdet”, ugyanakkor még számos más kérdésről meg kell állapodni, például a britek fennmaradó pénzügyi kötelezettségeiről és az ír–északír határellenőrzésről.

„Theresa May egyértelművé tette, hogy azok az uniós állampolgárok, akik öt éve Nagy-Britanniában tartózkodnak, megőrizhetik minden jogukat (a kilépés után is)” – mondta hozzátéve, hogy „sok még a tennivaló a következő, októberi csúcstalálkozóig”.

A britek kilépése után bennmaradó tagországok vezetői a munkavacsora végén szűkebb körben is összeültek immár a brit kormányfő nélkül. A „huszonhetek” abban állapodtak meg, hogy az eredeti terv szerinti október helyett csak novemberben fognak dönteni a jelenleg Londonban működő két uniós ügynökség új székhelyéről.

Theresa May brit kormányfő március 29-én jelentette be hivatalosan országa kilépési szándékát. A lisszaboni szerződés 50. cikkelye értelmében az uniós tagság megszűnik, ha hatályba lép a kilépési szerződés; megállapodás hiányában két év után megszűnik az uniós tagság, de a kilépésről folytatott tárgyalások konszenzussal meghosszabbíthatók.

Határozottan megerősítették elkötelezettségüket a párizsi klímaegyezmény mellett az európai uniós tagországok állam- és kormányfői brüsszeli csúcsértekezletükön: az elfogadott dokumentumban leszögezték, hogy a megállapodás az amerikai kormányzat szándékai ellenére nem tárgyalható újra. Mint a záródokumentumban írták, az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ezért gyorsan és teljes körűen végre kell hajtani a klímaegyezmény rendelkezéseit. A szerződés a klímaváltozás elleni globális erőfeszítések sarokköve, valamint kulcsfontosságú eleme az európai ipar és gazdaság korszerűsítésének – mutattak rá hozzátéve, hogy az Európai Unió és tagállamai szorosabbra fonják az együttműködést nemzetközi partnereikkel, szolidaritást vállalva a jövő nemzedékeivel. Elemzők szerint a közös nyilatkozat üzenetértékű a párizsi klímaegyezményt felmondó, Donald Trump elnök vezette új amerikai adminisztráció számára. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.