Európai ügyészségi részvételhez kötnék az uniós forrásokat

Azok a tagállamok, amelyek kimaradnak, nem részesülhetnek a kohéziós pénzekből – írja a Politico.

MTI
2017. 06. 08. 10:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A cseh biztos javaslata értelmében az európai ügyészi hivatalból kimaradó tagállamok 2021-től nem részesülhetnének a kohéziós forrásokból, amelyek a 2014–20-as költségvetési ciklusban 63,4 milliárd eurót (19 600 milliárd forint) tesznek ki.

Az ügyészséget, amelynek felállítására először 2000-ben tettek javaslatot, teljes konszenzus hiányában úgynevezett megerősített együttműködési eljárással fogja létrehozni a tagállamok egy csoportja.

Az uniós igazságügyi miniszterek csütörtöki tanácskozásán várhatóan húsz tagállam képviselője fogja jelezni országa részvételi szándékát – írták a cikkben.

Magyarország mellett Lengyelország, Hollandia, Málta és Svédország is jelezte, hogy jelenlegi formájában nem támogatja az európai ügyészség létrehozását, Dánia, Írország és Nagy-Britannia pedig jelenleg sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén. Vera Jourová ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a javaslata nyomán végül ez országok is a csatlakozás mellett fognak dönteni.

„Nemcsak a kockán forgó pénzről van szó, hanem az adófizetők bizalmáról. Logikus, hogy az ügyészség felügyelete alá kellene tartozniuk azoknak a tagországoknak, amelyek további masszív pénzügyi támogatásokat szeretnének” – mondta az uniós biztos a híroldalnak.

A megerősített együttműködési mechanizmus lehetővé teszi, hogy tagállamok egy jelentős számú csoportja teljes konszenzus hiányában is előrelépjen az integráció elmélyítésében. A szabályok értelmében legalább kilenc tagország közösen dönthet úgy, hogy végrehajt olyan intézkedéseket, amelyekről nem sikerült teljes egyetértésre jutni korábban. A megerősített együttműködéshez utólag bármely tagállam csatlakozhat.

A szabályozást az érintett tagállamok mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A magyar kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet, a Eurojust, illetve a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF), amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, s egy új intézmény létrehozása óhatatlanul e két jól működő szervezet meggyengítésével járna.

A kohéziós pénzek jövőjével kapcsolatban az előző héten egy másik javaslat is napvilágot látott: a német kormány közölte, hogy tanulmányozza a lehetőségét, hogy a jövőben miként lehetne az alapvető jogállamisági elvek betartásához kötni az uniós támogatásokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.