A Klan Kosova felmérése szerint a PDK, valamint a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma) koalíciója a voksok 40,5 százalékát szerezte meg, így várhatóan Ramush Haradinaj, az eddig ellenzékből politizáló AAK elnöke lehet az új kormányfő.
Az exit poll szerint a második helyen az önállóan induló, ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) végzett 29,9 százalékkal, míg a szavazóknak csupán a 27,2 százaléka voksolt az eddigi miniszterelnök, Isa Mustafa vezette koalícióra, amelyet a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), a Szövetség az Új Koszovóért (AKR), valamint az Alternatív Párt alkot.
A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében ötszázalékos a parlamenti bejutási küszöb, míg koalíciók esetében hétszázalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20 hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 a szerb kisebbséget illeti meg.
A választási bizottság adatai szerint egyébként 15 óráig a szavazásra jogosultak 27,75 százaléka járult az urnákhoz, ami 2,39 százalékponttal magasabb, mint 2014-ben. Három évvel ezelőtt azonban rekordalacsony, 42 százalékos volt a végleges részvételi arány. Az alacsony részvételi arány oka egyes szakértők szerint az állampolgárok csalódottsága, eddig egyetlen kormány sem tudta jelentősen csökkenteni a szegénységet, a munkanélküliséget és a korrupciót. Ezek a gondok pedig már szinte feledtetik azt az örömet, amelyet az ország lakossága 2008-ban érzett, amikor Koszovó kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.
