Finsburyi mecset: kísért az erőszakos múlt

A Finsbury Parkot ma békés helynek ismerik – korábban Anglia legradikálisabb imámja toborozta itt híveit.

Soknemzetiségű, békés és mozgalmas helyként jellemzik lakói a Finsbury Park környékét: Islington kerület főként muszlimok lakta negyedében négy mecset és több keresztény templom is található, a Seven Sister Roadot pedig hol a pénteki imáról érkező muszlim hívők, hol az Arsenal hangos szurkolói árasztják el.

Itt, a Finsbury Park-i mecset mellett történt hétfőre virradóra az egy halálos áldozatot követelő, tíz embert megsebesítő furgonos merénylet, amelyet már hivatalosan is a muszlim közösség elleni terrortámadásként kezelnek.

Az elkövető, egy 48 éves férfi bérelt járművével belehajtott a mecsetből kiáramló tömegbe, majd menekülni próbált, de a járókelők leteperték. A támadó nagy valószínűséggel a szélsőséges dzsihadisták által hasonló módszerekkel elkövetett terrortámadásokat – a Westminster és a London hídon végrehajtott autós merényleteket– akarta megbosszulni a ramadán utolsó napját búcsúztató muszlimokon.

Az eset szemtanúit és a környéken lakókat mélyen felkavarta az eset: a CNN-nek nyilatkozó Cynthia Vanzella szerint békés multikulturális közegben élnek itt muzulmánok, keresztények egyaránt, és soha nem volt még ilyen jellegű támadás a környéken. Hasonlóan fogalmazott egy másik helyi lakó, Ratib Al-Sulaman, aki szerint a környéken nagyon erős a vallási közösség, és mindenkit mélyen elkeserítenek a történtek.

Ám a Finsbury Park és a mecset nem nem éppen a béke szigeteként került be a korábbi hírekbe. Erre emlékeztetett rögtön a támadás után a hírhedt brit antiiszlamista mozgalmár, Tommy Robinson is, aki már hajnalban áldozathibáztatásba kezdett, és azt írta a Twitteren, hogy ennek a mecsetnek hosszú története van, már ami a terrorizmust és a gyűlöletkeltést illeti.

Bár Robinson maga is hivatásos gyűlöletkeltő, annyiban igaza van, hogy a mecset múltja nem túl fényes. Az 1994-ben épített, ötszintes imahelyet 1997 és 2003 között a radikális, gyújtó hangú beszédeiről hírhedtté vált imám, Abu Hamza al-Masri vezette, akit később saját közössége – a mostani merényletet iszlamofób támadásnak minősítő Brit Muszlim Tanács – is kiközösített.

Az egyiptomi születésű Abu Hamza al-Masri – eredeti nevén Musztafa Kamal Musztafa – házassága révén jutott azóta megvont brit állampolgárságához. Saját állítása szerint megjárta a kilencvenes évek elején a délszláv háborút, ahol bosnyák hittestvérei oldalán harcolt a szerbek és a horvátok ellen: a harci sebekkel borított, kampós kezű, minden tekintetben radikális imám fegyveres harcra buzdította híveit, és már 2003-ban egy új, a közel-keleti térség rezsimjeit leváltó kalifátus terveiről beszélt.

2003-ban kiűzték a templomból is, ezután pedig a kapun kívül folytatta beszédeit. 2006-ban hét év fegyházra ítélték Nagy-Britanniában egyebek mellett fajgyűlölő ideológia terjesztése és erőszakra felbujtó prédikációi miatt. 2012-ben a brit hatóságok aztán kiadták a rá régóta pályázó Egyesült Államoknak, Amerikában pedig 2015-ben életfogytiglani börtönre ítélték az Al-Kaida és a tálibok támogatásával is vádolt imámot.

Nem kizárt, hogy a furgonos merénylő is gondolt erre a helyszín kiválasztásakor, de a finsburyi mecsetnek ma már nincs köze a szélsőséges hitszónokokhoz: az imahelyet 2014-ben felvették a Visible csoporthoz is, melynek alapelve, hogy politikamentes, független, a helyi közösséget segítő szervezeteket fog össze.

A támadás után a Brit Muszlim Tanács igazgatója, Toufik Kacimi mindenkit nyugalomra intett: „Évtizedek kemény munkájával értük el, hogy egy békés és toleráns közösséget teremtsünk a Finsbury Parkban. Teljes mértékben elítéljük a nyugodt közösségünket is szétzúzni próbáló támadást, és azon dolgozunk, hogy a park olyan elfogadó és szívélyes hely maradjon, ahogy mindnyájan ismerjük.”

A konzervatív The Telegraph arra is emlékeztet, hogy idén a mecset pert nyert a Thomson Reuters médiacég ellen, amiért az elavult információk alapján terrorizmust támogató intézményként tartotta számon, emiatt pedig az adóhatóság zárolta a számlájukat. A bíróság végül a közösségnek adott igazat, a Thomson Reuters pedig tízezer font kártérítést fizetett.