Még hazai politikai ellenfelei is többnyire szuperlatívuszokban beszélnek Klaus Johannis román államfő négynapos amerikai látogatásáról, amelyre a Donald Trumppal pénteken késő este folytatott háromnegyed órás megbeszélése tette fel a koronát. Bukarestben elsősorban abban reménykednek, hogy az idén húszéves kétoldalú stratégiai partnerség szorosabbra fűzésével Washington kitüntető figyelmet szentel a közép-kelet-európai országok közül Romániának, amelynek az orosz expanzió, a kelet-ukrajnai válság közepette hatványozottan szüksége van a tengerentúli nagyhatalom oltalmára. Nem véletlen, hogy az amerikai kollégájával közös sajtótájékoztatóján Johannis aggodalmának adott hangot Moszkva külpolitikájával kapcsolatban, hozzátéve: a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő hazája tudatában van annak, hogy nem maradhat magára a térségben, ezért nagyban függ az Amerikához fűződő partnerségtől.
„A Trump–Johannis találkozó tényleg történelminek nevezhető, olyan rendszerszintű kihatással, amely túlmutat a két elnök mandátumán, és amely egész nemzedékek sorsát befolyásolja Romániában” – értékelte vasárnap a román elnök egyik legádázabb ellenfele, a 2014-es államfőválasztáson éppen Johannisszal szemben alulmaradt Victor Ponta volt román kormányfő. Mások azt emelik ki, hogy külpolitikai sikerével a román államfőnek – akit nem hivatalos források szerint két héten belül fogad a német kancellár és az új francia elnök is – számos európai vezetőt, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnököt sikerült „leköröznie”. Amint az várható volt, Trump követendő példaként állította be a NATO többi tagállama számára a védelmi kiadásait a GDP két százalékára emelő Romániát, mindazonáltal Bukarestnek valószínűleg ennél is többe kerül Amerika pártfogása. Bár még nem született végső döntés, Bukarest várhatóan az Egyesült Államoktól készül vásárolni – mintegy hatmilliárd dollárért – hét hosszabb és 21 rövidebb hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert, ugyanakkor légi flottáját is F-16-osokra cseréli. Johannis – aki bevallottan azt szeretné, ha hazája hídszerepet töltene be Amerika és az Európai Unió között – vitathatatlan fegyverténye az is, hogy a Trump-adminisztráció határozott támogatásáról biztosította a romániai korrupcióellenes küzdelem folytatását, a jogállamiság elmélyítését, ami kiváló hátszél az államfő számára a bukaresti balliberális hatalommal folytatott politikai vitákban. De sokan dicsérik az erdélyi szász Johannist kiváló – vélhetően angoltanárnő felesége által is cizellált – angol nyelvtudásáért is, amely alaposan eltér az elődjei által használt konyhanyelvtől.
Polgári ellenállásba ütközik Bukarestben a török állam finanszírozásával megépítendő, Európa legnagyobb mecsetének eltervezett muszlim kulturális központ megvalósítása. Civilek bíróságon támadták meg a Ponta-kormány 2015-ben született határozatát, amellyel a román állam 11 ezer négyzetméteres területet bocsátott ingyen az 1500 férőhelyesre szabott, többfunkciós előadó- és konferenciatermet, könyvtárat, lakásokat is magában foglaló létesítmény számára. A keresethez eddig nyolcezren csatlakoztak, követelve a határozat érvénytelenítését, a felperesek szerint ugyanis a mecset felépülése jelentősen növelné a terrorizmus veszélyét az országban.
