Kecskebőr miatt késhet a brit kormányalakítás

Egy régi hagyományt ürügyként használhat Theresa May miniszterelnök, hogy időt nyerjen pártjának.

A múlt csütörtöki brit előre hozott választáson egyik parlamenti párt sem szerzett abszolút többséget az alsóházban, a legtöbb mandátumot szerző Konzervatív Párt kezdhette meg a kormányalakítási tárgyalásokat. A Theresa May miniszterelnök vezette toryk a konzervatív északír Demokratikus Unionista Párttal (DUP) kezdtek egyezkedni, ám nemcsak amiatt húzódik el a kormányalakítás, hogy a DUP-nek különleges igényei – mint például az, hogy posztot adnának Nigel Farage-nak, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) volt elnökének – vannak. Egyébként a felek nem koalíciót kötnek, hanem alkalmanként segíti majd a DUP szavazataival a torykat az úgynevezett bizalom és támogatás megállapodás keretében.

A csúszás hivatalos indoklása mögött azonban az áll, hogy a hagyománytisztelő britek nem kívánnak megszabadulni egy régi szokástól. Attól, hogy a fontos törvényszövegeket egy kecskebőrnek nevezett felületre írják. A kormányalakításhoz szükséges királynői beszéd is e felületre íródik majd (a beszédet nem a királynő írja, hanem a kormányzó párt[ok], tartalma pedig addig nem végleges, amíg nincs egyezség a felek között), ám több napig szárad rajta a tinta. Így a június 19-re tervezett kormányalakítást későbbre halasztják – közölték hétfőn kormányzati források a Daily Telegraphfal. Más kérdés, hogy a szkeptikusok szerint a kecskebőrös mizéria csak időhúzás a toryk részéről azért, hogy biztosan jó megállapodást tudjanak kötni a DUP-vel. A második helyen végzett, ugrásra kész Munkáspárt persze a csúszást kihasználta arra, hogy elmondhassa: a leendő kormányzatot káosz uralja, hiszen megalakulni sem képes időben.

A kecskebőrnek nevezett felület olyan archiválásra szánt pergamen, amely ötszáz évig is könnyen megőrizhető. A kecske- vagy borjúbőrt mészmosásban áztatják, amelynek hatására kitágulnak a szőrtüszők, így könnyebb lekaparni a szőrt és zsírt a felületről egy „scudder” nevű, ívelt késsel. A kapott felületet fakeretre feszítik, majd egyenletes vastagságúvá kaparják, végül kiszárítják – ennek időtartama függ a bőr minőségétől, nedvességétől és a szárításhoz használt helyszín hőmérsékletétől.

A parlamenti archívum legrégebbi darabja egyébként 1497-ből való, azaz húsz évvel idősebb, mint a kecskebőr pergamen tervezett élettartama, de a Magna Charta is ilyen felületre íródott, az már több mint 800 éves – írta tavaly a brit közszolgálati BBC. A hagyományt egyébként el akarták törölni már egyszer a britek – akkor jobb minőségű archiválópapírra váltottak volna –, ám végül visszatáncolt a parlament, maradtak a pergamenek. A parlamenti levéltárban, a Westminster nyugati végén álló Victoria-toronyban nyolc kilométernyi pergament őriznek.

Sharon McMeekin, a Digitális Megőrzés Koalíciója nevű, digitális archiválásra szakosodott szervezet tagja szerint ugyanakkor jobb lenne, ha e megőrzési formára váltanának, mert az jobban tükrözi, milyen korban született az adott irat. Mint mondta, amikor a pergamenekre írtak, akkor az volt a legmodernebb és legtartósabb archiválási módszer, ám ma már idejétmúltnak számít. – Más kérdés, hogy sokan kételkednek abban, hogy a digitálisan archivált anyagok valóban elérhetők lesznek-e a jövőben – ezt már Jenny Mitcham digitális archiváló mondta a BBC-nek.

A halasztásnak van egy másik fontos aspektusa is. A kormányalakításhoz szükséges beszédet II. Erzsébet királynő mondja majd el, neki pont megfelelt volna a június 19-i időpont, hiszen másnap kezdődik a Royal Ascot lóverseny. Utóbbi esemény olyannyira fontos a királynő számára, hogy állítólag minden év eseménynaptárának megtervezésekor ez az első, amit bevésnek a királynő határidőnaplójába – írja a Royal Central. Az uralkodó minden évben meg is jelenik a lóversenyen, amely idén június 20-a és 24-e között lesz. Ebből kifolyólag vagy a lóversenyt halasztják, vagy a kormányalakítás lesz 24-e után.