A parlamenti archívum legrégebbi darabja egyébként 1497-ből való, azaz húsz évvel idősebb, mint a kecskebőr pergamen tervezett élettartama, de a Magna Charta is ilyen felületre íródott, az már több mint 800 éves – írta tavaly a brit közszolgálati BBC. A hagyományt egyébként el akarták törölni már egyszer a britek – akkor jobb minőségű archiválópapírra váltottak volna –, ám végül visszatáncolt a parlament, maradtak a pergamenek. A parlamenti levéltárban, a Westminster nyugati végén álló Victoria-toronyban nyolc kilométernyi pergament őriznek.
Sharon McMeekin, a Digitális Megőrzés Koalíciója nevű, digitális archiválásra szakosodott szervezet tagja szerint ugyanakkor jobb lenne, ha e megőrzési formára váltanának, mert az jobban tükrözi, milyen korban született az adott irat. Mint mondta, amikor a pergamenekre írtak, akkor az volt a legmodernebb és legtartósabb archiválási módszer, ám ma már idejétmúltnak számít. – Más kérdés, hogy sokan kételkednek abban, hogy a digitálisan archivált anyagok valóban elérhetők lesznek-e a jövőben – ezt már Jenny Mitcham digitális archiváló mondta a BBC-nek.
A halasztásnak van egy másik fontos aspektusa is. A kormányalakításhoz szükséges beszédet II. Erzsébet királynő mondja majd el, neki pont megfelelt volna a június 19-i időpont, hiszen másnap kezdődik a Royal Ascot lóverseny. Utóbbi esemény olyannyira fontos a királynő számára, hogy állítólag minden év eseménynaptárának megtervezésekor ez az első, amit bevésnek a királynő határidőnaplójába – írja a Royal Central. Az uralkodó minden évben meg is jelenik a lóversenyen, amely idén június 20-a és 24-e között lesz. Ebből kifolyólag vagy a lóversenyt halasztják, vagy a kormányalakítás lesz 24-e után.
