Már az unióban is szabadon mobilozhatunk

A szolgáltató figyelheti, hol használjuk a telefonunkat huzamosabb ideig.

Az NMHH is erre mutatott rá elküldött válaszában, kiemelve, hogy az Európai Bizottság és más felmérések a teljes okostelefonos csomagok árát vizsgálják, nem külön a mobilinternetét, így a hanghívás- és sms-díjak torzították az eredményt. „Ha csak a mobiladatforgalom árát vizsgáljuk, a hazai szolgáltatók árai kifejezetten alacsonynak számítanak, a teljes okostelefonos csomagárak viszont már valóban drágák nemzetközi összehasonlításban” – írta az NMHH, hozzátéve, hogy ezek az összehasonlítások nem veszik figyelembe az egyes országok közti makrogazdasági és adózási különbségeket. Mindenesetre az árak csökkenése várható, mert egyre nagyobb a verseny a mobilnet terén, ráadásul a közeljövőben a Digi negyedik szolgáltatóként piacra léphet.

A Magyar Telekom szerint bizonytalanságot jelent, hogy az új szabályozás visszaélésekre is lehetőséget ad. Az EU is gondolt az ügyeskedőkre, ezért csak elvi lehetőség akad az előbbiekben vázoltakra, azaz a külföldön kötött mobilnetszerződéssel szerzett adatkeret itthoni használatára. A magyar szolgáltatók csak az időszakos EU-n belüli – plusz izlandi, liechtensteini, norvégiai – utazások esetén kötelesek biztosítani az otthoni árakon a roamingolós mobilnetezést. Megfigyelhetik a fogyasztót, és ha legalább négy hónapos időszak alatt összesített adatokból egyértelműen kiderül, hogy az ügyfél jellemzően nem az adott országban használja a mobilját – telefonálásra, sms-ezésre vagy netezésre –, akkor figyelmeztetik. Ha két héten belül sem felel meg a szerződése úgynevezett méltányos használati feltételeinek, a szolgáltató felárat számíthat fel a roamingszolgáltatások igénybevétele után. A kiszabható felár összege euróban van rögzítve, és megegyezik a június 15-e előtti díjszabással: hívás esetén körülbelül 20, sms esetén 8, adathasználatkor megabájtonként 18 forint a többletdíj.

A külföldi szolgáltató is felléphet az itteni adathasználóval szemben, ha akar, de semmi sem kötelezi erre. A szolgáltatóknak egymás között a szabályozott nagykereskedelmi ár jelenthet védelmet, így észszerűtlen lenne feltételezni, hogy a külföldi szolgáltató olyan szolgáltatást nyújt, amely nem éri meg neki – részletezte lapunknak az NMHH. Azaz nincs nagy esélye, hogy egy külföldi szolgáltatóval olcsó mobilinternetről szóló szerződést kötünk, de a cég nem számol fel nekünk pluszdíjat az adathasználatunk földrajzi helyének elemzése után, bár elvi lehetőség van erre.

A roamingdíjak eltörlésének nyilván nem örülnek a nagy telekommunikációs cégek, amelyek eddig meglehetősen keményen lobbiztak az ellen – és hatékonyan késleltették –, hogy „levágják az aranytojást tojó tyúkot”. Kovács Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője az MTI-hez eljuttatott elemzésében is kifejtette, a díjbevétel kiesése alapvetően negatív hatást jelent a telekommunikációs szolgáltatóknak, ugyanakkor a társaságok az elmúlt években már felkészülhettek erre a lépésre. „Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) úgy számol, hogy szektorszinten 1,2 milliárd euróba kerülhet a díjak eltörlése, miközben évente körülbelül 4,7 milliárd euró bevétel származik a roamingdíjakból. Az uniós felügyelet számításai alapján a hang- és sms-alapú díjak kiesését az adatforgalomra felszámított eseti díj részben kompenzálni fogja – írta az elemző.

Cikkünk megjelenése után a Vodafone Magyarország közleményben jelezte, hogy az EU tagállamok és Izland, Liechtenstein, valamint Norvégia mellett „Svájc, Törökország és Monaco területén is lehetővé tette, valamint továbbra is biztosítja a roamingdíj nélküli telefonálást.”