2015 júniusában felszállás után „félúton” beragadt a 30-as oldalszámú magyar Gripen futóműve. Se behúzni, se újra kiengedni nem lehetett. Miután kifogyasztotta üzemanyagát, a gép pilótája hasra szállt a géppel, megóvva a pusztulástól a többmilliárdos technikát. Kádár Sándor őrnagynak azonban végül mégiscsak katapultálnia kellett a betonon csúszó gépből, mivel úgy tűnt, a pályáról lesodródva átvágódhat. Sanyának – ahogy a kecskeméti közösségben ismerik a pilótát – azonban nem volt szerencséje: a svéd vadászgép északír gyártmányú katapultülése gyártási hibás volt. Miután kilőtte a gépből, nem vált le előírásszerűen a pilótáról, így az az üléstől terhelten, sokkal nagyobb sebességgel ért földet. Gerince súlyosan megsérült, és a hosszas gyógyulási és pihenési idő után kiderült, többé nem ülhet katonai gép kormánya mögé. Nemrég köttetett meg közte és a Honvédelmi Minisztérium között az az életjáradékhoz hasonlatos, jövedelemkiegészítésről szóló megállapodás, mellyel kompenzálják hősies tettéért a már korábban kitüntetett pilótát. A 30-as oldalszámú Gripent szétszedték, és sérüléseit Svédországban kijavították, mint megírtuk, tavaly év végén került vissza Kecskemétre, hogy folytathassa szolgálatát a magyar légtérvédelemben.
Már úgy tűnhetett, hogy az eset lassanként a múlt jótékony homályába vész. Ma azonban megelevenedtek a két évvel ezelőtti események Kecskeméten. Úgy tudjuk, az egyik Gripen és pilótája nagyon hasonló vészhelyzetbe került, mint 2015-ben a 30-as és Sanya. A futómű ki- vagy behúzás közben elakadt valamiben, vagy valamilyen más meghibásodás történt, ami újabb balesettel fenyegetett. A szerencse azonban ma a kecskemétiekkel volt: egy alkatrész, vélhetően a futóművet behúzott állapotában fedő úgynevezett áramvonalazó lemez engedett, így mégiscsak sikerült biztonságban leszállni a Gripennel.
Azonban az ilyen dolgok a repülés világában nem intézhetőek el vállrándítással. Elővigyázatosságból a teljes 14 gépes flottát leállították a vizsgálat lefolytatásáig, amíg a hatóságok és a gyártó bevonásával nem találnak magyarázatot, illetve megnyugtató ellenlépéseket nem foganatosítanak a repülésbiztonsági kockázat felszámolására.
Mint a 2015-ös baleset idején a Magyar Nemzetben megírtuk, a kecskeméti bázis egyik vezető műszakija egy korábbi repülésbiztonsági konferencián figyelmeztetett, hogy a helyi beton leszállópálya egyenetlenségei miatt az átlagosnál több a futóműrendszer-meghibásodás a magyar Gripeneken. A megoldás aszfalt burkolat lenne, de az elmúlt két évben ezt nem sikerült megoldani. Talán most, hogy a repülőtér kettős (a katonai mellett civil) hasznosításra való alkalmassá tétele napirenden van, készülnek elő a munkálatokkal, talán orvosolják ezt a veszélyes hiányosságot is.
A HM még nem adott ki közleményt az ügyben, a sajtóügyeletes megkeresésünkre látszólag nem is tudott róla, hogy történt valami rendkívüli. Mindazonáltal közvetett megerősítéssel szolgál, hogy a sajtót ma délután jövő hét keddjére meghívták egy éjszakai repülés fotózására, ám a küldést követően röviddel már törölték is az invitációt, indokkal nem szolgálva.
