Kora délután elfogadta az Országgyűlés az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való további részvételéről szóló kormányzati előterjesztést, amelynek keretében további – nem harcoló – magyar katonák utazhatnak Irakba. Előzetesen egyik ellenzéki frakció sem támogatta a kormány ötletét, végül három független (Fodor Gábor, Szabó Szabolcs, Szelényi Zsuzsanna) képviselő segítette a kormányt a kétharmados parlamenti többséghez.
Az Országgyűlés a keddi döntéssel hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Honvédség az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciós műveletek elősegítése érdekében egy legfeljebb 200 – váltási időszakban 400 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst állomásoztasson az Iraki Köztársaság területén. Ez a jelenlegi számokhoz képest (150 illetve 300 fő) jelentős bővítés. A kontingens partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási és tanácsadási, őrző-védő és csapatkísérő feladatokat lát el 2019. december 31-ig. Az eredeti mandátum idén év végéig szólt.
A terrorszervezet elleni harcban az iraki kormány 2014 júniusában fordult az ENSZ tagállamaihoz segítségért. Magyarország az Egyesült Államok felkérésére – az Országgyűlés döntése nyomán – 2015-ben csatlakozott a többnemzeti misszióhoz.
A honvédség Iraki Kiképzésbiztosító Kontingense (IKBK) két éve állomásozik az Irakon belül de facto független entitást jelentő Kurdisztán fővárosában, Erbílben. A misszió kezdeményezéséről viták zajlottak, meggyőzően soha nem derült ki, hogy amerikai felkérésre vette kezdetét, vagy az Orbán-kormány önként jelentkezett a feladatra, hogy ezzel is javítani igyekezzen az akkoriban igen feszült kétoldalú kapcsolatokon (tusnádfürdői beszéd, kitiltási botrány, Goodfriend-ügy). Egy biztos, mivel nem NATO-feladatról volt szó, hanem az Egyesült Államok vezette alkalmi terrorellenes koalíció zászlaja alatt indult a bevetés, a Fidesz igyekezett parlamenti támogatást szerezni, amit a szocialisták részéről meg is kapott: az IKBK kétharmados felhatalmazással indulhatott útnak.
Az erbíli misszió elmúlt közel két éve során a kurd biztonsági erők az úgynevezett pesmergák kiképzését végző többnemzeti Kurdistan Training Coordination Center (Kurdisztáni Kiképzés Koordináló Központ) munkájában vesznek részt, melynek olasz, holland és német tagjai is vannak. A mandátum eddig 150 (váltás idején 300) katonára szólt, ők kiképzési és őrzés-védelmi feladatokban vesznek részt.
A kilencvenes években megkezdett, amerikai vezetésű missziókban való részvételek közül kétségtelenül az IKBK munkája a legkevésbé átlátható. Ezt úgy az újságírók, mint az ellenzéki politikusok is felhozzák, és ez a fő oka, hogy a mandátum meghosszabbítását és kiszélesítését a hazai ellenzéki pártok nem támogatták. Több politikus jelezte, ezúttal csak akkor hajlandó megszavazni a missziót, ha több információt kap annak tevékenységéről. De nem ez az egyedüli probléma. Az ellenzék soraiból többen azt gyanítják, hogy a terrorellenes harcot előtérbe helyező Trump-kormányzat felé teendő gesztusról van szó. Ha ez nem lenne elég, logisztikai gondok is akadnak: a legutóbbi váltás több hetet késett, mivel korábbi ígéreteivel szemben a kormány a mai napig nem gondoskodott a légi szállító képességről, a szövetséges, illetve bérelt gépek rendelkezésre állása pedig nem garantálható a honvédség vezetése részéről (nemrégiben ugyanez akadályozta az afganisztáni helikopteres kiképzők hazahozatalát is).
