A miniszterelnök kitért arra: az EU tagjaként Magyarország egy 500 milliós piac része, továbbá van egy speciális szövetségesi rendszere, a visegrádi négyek csoportja – mondta. Kifejtette: a V4 együtt adja az európai gazdasági növekedés nagy többségét, az EU-ban a gazdasági teljesítmény súlypontja nyugati irányból Közép-Európa felé mozdul, „itt van a jövő”.
Emlékeztetett arra, hogy Recep Tayyip Erdogan akkori török miniszterelnök 2013-ban budapesti látogatásával hatalmas lökést adott az együttműködésnek, az üzleti kapcsolatoknak. Akkor azt a célt tűzték ki, hogy ötmilliárd dollár legyen a magyar–török gazdasági kapcsolatok volumene. Ezt nem sikerült elérni, aminek sok oka van, és bár van fejlődés, egyelőre még nincs áttörés az üzleti kapcsolatokban, ezért most keresik azokat a politikai döntéseket, zászlóshajókat, amelyekkel el lehetne érni – magyarázta.
Orbán Viktor azt is mondta, a magyar „érzékeny fajta”, ezért azt tanácsolta a török üzletembereknek, hogy „ne provokálják” és „ne oktassák ki” őket, ha üzletet akarnak csinálni, viszont adják meg nekik a tiszteletet, hiszen ugyan Magyarország egy tízmilliós ország, de ezeréves történelme van, ami tiszteletet parancsol.
Binali Yildirim török miniszterelnök felidézte: tavaly nyáron „aljas puccskísérlet” történt Törökországban, amelynek célja a török demokrácia felszámolása, jövőjének romba döntése volt, de a „nemzet bátorsága” és a „kormány elszántsága” segített, hogy felülkerekedjenek rajta. Akkor kiderült, kik a valódi barátaik, és az egyik ilyen Magyarország, amely határozottan kiállt a török nemzet mellett, és elítélte a puccskísérletet – fogalmazott. Hozzátette: ezt a hozzáállást sosem felejtik el.
A török kormányfő arról is beszélt, hogy Erdogan 2013-as budapesti látogatása nagy lendületet adott a kétoldalú kapcsolatoknak, bár az ötmilliárd dolláros célt még nem érték el, mindkét országban minden feltétel adott a sikerhez, csak dolgozni kell érte.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kifejtette: Magyarország tisztában van azzal, hogy senki nem várja el tőle a világpolitikai válságok megoldását, ezért külpolitikája fókusza gazdasági jellegű. A külpolitika elsődleges feladata, kötelessége, hogy felismerje a magyar nemzeti gazdasági érdekeket, és olyan döntéseket hozzon, amelyekkel azokat kiszolgálják. Nem lehet ez másként egy nyitott gazdaság esetében – vélekedett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!