A kormányfő beszédében kiemelte: Magyarország kiállása Törökország mellett nem egyszeri eset, hanem annak a stratégiának a következménye, hogy Magyarországnak – konzervatív országként – az emberi értékek számítanak. Fontos az üzlet, a pénz, de a legfontosabb az, hogy az embernek legyenek barátai – mondta. Hozzáfűzte: ebből kötelezettségek is fakadnak, és Magyarország kitart a barátai mellett, még „ha kényelmetlen” is.
Kijelentette: „akármilyen törökellenes megnyilatkozások lesznek is jelentős európai uniós országokban, Magyarország ezekhez sohasem fog csatlakozni”, hanem Törökország oldalán áll.
Törökország Európa szélén helyezkedik el, védi Európa belsejét, és ha nem tenné a kötelességét, Európát már elárasztotta volna sok millió bevándorló, akikkel nem tudna mit kezdeni – hangsúlyozta. Úgy látja, ezért Törökországnak tisztelet jár, és ezt mindig meg is adjuk neki.
Orbán Viktor azt mondta, „ha török lennék, első pillantásra olyan sok figyelmet nem fordítanék” a magyar gazdaságra, hiszen Törökország hamarosan Európa legnagyobb országává válik; jóval nagyobb, mint Magyarország; jó helyen van, mert vannak ugyan háborúk is körülötte, de stratégiailag fontos helyen van. Ugyanakkor Magyarország tízmilliós országként képes 110 milliárd dollár értékű exportot előállítani, míg a 80 milliós Törökország 145 milliárd dollár értékűt – mutatott rá. Hozzátette: Magyarország exportteljesítménye felhívja a figyelmet, hogy van ott valami, amit még Törökországnak is érdemes észrevennie.
Úgy vélte, egy török üzletembernek azért is érdemes Magyarországra figyelnie, mert ez Európa legbiztonságosabb országa: miközben Európában a közbiztonság romlik, Magyarországon rend, biztonság és kiszámíthatóság van minden szempontból. Ezenkívül alacsonyak az adók, egy cég az éves profitja után kilencszázalékos adót fizet, a befektetésekhez olyan támogatásokat kap, amelyekkel csökkentheti az adóterheit, itt az egyik legalacsonyabb a személyi jövedelemadó kulcsa Európában, és nincs örökösödési adó – sorolta.
A miniszterelnök kitért arra: az EU tagjaként Magyarország egy 500 milliós piac része, továbbá van egy speciális szövetségesi rendszere, a visegrádi négyek csoportja – mondta. Kifejtette: a V4 együtt adja az európai gazdasági növekedés nagy többségét, az EU-ban a gazdasági teljesítmény súlypontja nyugati irányból Közép-Európa felé mozdul, „itt van a jövő”.
Emlékeztetett arra, hogy Recep Tayyip Erdogan akkori török miniszterelnök 2013-ban budapesti látogatásával hatalmas lökést adott az együttműködésnek, az üzleti kapcsolatoknak. Akkor azt a célt tűzték ki, hogy ötmilliárd dollár legyen a magyar–török gazdasági kapcsolatok volumene. Ezt nem sikerült elérni, aminek sok oka van, és bár van fejlődés, egyelőre még nincs áttörés az üzleti kapcsolatokban, ezért most keresik azokat a politikai döntéseket, zászlóshajókat, amelyekkel el lehetne érni – magyarázta.
Orbán Viktor azt is mondta, a magyar „érzékeny fajta”, ezért azt tanácsolta a török üzletembereknek, hogy „ne provokálják” és „ne oktassák ki” őket, ha üzletet akarnak csinálni, viszont adják meg nekik a tiszteletet, hiszen ugyan Magyarország egy tízmilliós ország, de ezeréves történelme van, ami tiszteletet parancsol.
Binali Yildirim török miniszterelnök felidézte: tavaly nyáron „aljas puccskísérlet” történt Törökországban, amelynek célja a török demokrácia felszámolása, jövőjének romba döntése volt, de a „nemzet bátorsága” és a „kormány elszántsága” segített, hogy felülkerekedjenek rajta. Akkor kiderült, kik a valódi barátaik, és az egyik ilyen Magyarország, amely határozottan kiállt a török nemzet mellett, és elítélte a puccskísérletet – fogalmazott. Hozzátette: ezt a hozzáállást sosem felejtik el.
A török kormányfő arról is beszélt, hogy Erdogan 2013-as budapesti látogatása nagy lendületet adott a kétoldalú kapcsolatoknak, bár az ötmilliárd dolláros célt még nem érték el, mindkét országban minden feltétel adott a sikerhez, csak dolgozni kell érte.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kifejtette: Magyarország tisztában van azzal, hogy senki nem várja el tőle a világpolitikai válságok megoldását, ezért külpolitikája fókusza gazdasági jellegű. A külpolitika elsődleges feladata, kötelessége, hogy felismerje a magyar nemzeti gazdasági érdekeket, és olyan döntéseket hozzon, amelyekkel azokat kiszolgálják. Nem lehet ez másként egy nyitott gazdaság esetében – vélekedett.
A tárcavezető rámutatott: ezért az együttműködés a legfontosabb kereskedelmi és gazdasági partnerekkel komolyan meghatározza a nemzetgazdaság teljesítményét, és Törökországnak is – amely Magyarország tizenhatodik legfontosabb kereskedelmi partnere – alapvető szerepe van a magyar gazdaság alakulásában. Tavaly 2,8 milliárd dollár volt a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke, az idén pedig várhatóan meghaladja a 3,0 milliárd dollárt – közölte.
Kitért rá: 72 magyar vállalattól 94 üzletember érkezett Ankarába, ők elsősorban azokat az ágazatokat képviselik, amelyekben a magyar gazdaság az élvonalba tartozik, így a vízipart, az agráripart és az informatikát.
Szijjártó Péter elmondta: a kormány feladata megteremteni a lehetőséget az üzleti kapcsolatok építéséhez, ezért 255 millió eurós hitelkeretet hoztak létre az Eximbanknál, hogy segítsék az együttműködést.
Ankarai látogatása során Orbán Viktor több miniszterével együtt részt vesz a felső szintű stratégiai tanács ülésén, amely a gyakorlatban magyar–török „kormányülést”, kormányzati csúcstalálkozót jelent.
