Pácba kerültek az ELTE-n végzett norvég pszichológus hallgatók

A skandináv ország meglepő sebességgel értékelte le az egyetem klinikai és egészségpszichológiai mesterdiplomáját.

A mostani bonyodalomban érintett norvég hallgatók között van, aki nemzetközi bírósághoz fordult, a többség azonban panaszt tett az egészségügyi igazgatóságnak, mihelyst visszautasították a működési engedély iránti kérelmét. Az igazgatóság néhány hónapja bejelentette, a panaszok kivizsgálásával addig vár, amíg további kérdésekre választ nem kap a magyar féltől a diploma hazai értékére vonatkozóan. Ezek a válaszok a hónap elején meg is érkeztek, de úgy tűnik, nem győzték meg az illetékeseket arról, hogy vissza kellene állítani a korábbi értékelési rendszert.

„A magyar hatóságoktól azt az információt kaptuk, hogy az ELTE-n mesterszakon szerzett pszichológusdiplomával a jelöltek Magyarországon még nem dolgozhatnak önállóan, és nem láthatnak el klinikai feladatokat az egészségügyben, erre csupán felügyelet mellett van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy kénytelenek vagyunk a szóban forgó jelölteket szigorúbb szabályoknak alávetni, mint ami a szakmai képesítések elismeréséről szóló uniós direktívában szerepel” – ismételte meg a minap lapunknak az igazgatóság. Beszámoltak arról is, hogy az általuk elutasított engedélyek nyomán érkezett panaszokat továbbítják a független egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fellebbezési irodának. Ez valamennyit újra megvizsgálja, és egyénileg bírálja őket el.

Kérdésünkre, hogy pillanatnyilag mennyit ér a szóban forgó ELTE-mesterdiploma, az igazgatóság arról tájékoztatott: egyelőre nincsen külön képzés vagy gyakorlat, amely elvégzésével az elutasított jelentkezők mégis működési engedélyt szerezhetnek Norvégiában. Arról pedig korai beszélni, hogy lesznek-e ilyen kiegészítő lehetőségek a jövőben – tették hozzá.

„Az érintettek azt kérik, hogy a működési engedély iránti kérelmüket ugyanazon alapokon és ugyanazon szabályok mentén bírálják el a hatóságok, mint korábban. Nem változtak a szabályok és az oktatás színvonala sem. Miért kellett tehát hirtelen módosítani az eddigi gyakorlatot?” – tette fel a kérdést Atle Melo, az érintett diákok képviselő ügyvédje. A szakember lapunknak nyomatékosította, hosszú távon ügyfeleivel akár az ügy jogi útra terelésétől sem zárkóznak el.

Nehéz megérteni, hogy a történtek hátterében pontosan milyen tényezők játszanak szerepet. Egyesek szerint a norvég pszichológiai lobbi számára volt aggasztó, hogy évente jelentős számú potenciális norvég klinikai pszichológust képeznek ki az ELTE-n, ahol 1992 óta létezik magas színvonalú, angol nyelvű képzés. Ugyanakkor valószínűleg az sem segít a kialakult helyzet rendezésében, hogy itthon a szakma szabályozottsága távolról sem tökéletes, a magyar és norvég diplomáciai kapcsolatok pedig szintén láttak már szebb napokat. Az ügyben természetesen kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, mely nem adott tájékoztatást, és közadatkérelmünket is elutasította.