Pácba kerültek az ELTE-n végzett norvég pszichológus hallgatók

A skandináv ország meglepő sebességgel értékelte le az egyetem klinikai és egészségpszichológiai mesterdiplomáját.

Nehéz helyzetbe került mintegy hetven, Magyarországon végzett, klinikai pszichológusnak készülő norvég fiatal, s egyelőre távolról sem látszik, hogyan fog megoldódni kálváriájuk. Olyanokról van szó, akik Budapesten, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának klinikai és egészségpszichológia szakirányán szereztek tavaly mesterdiplomát, ám hazatértük után kellemetlen meglepetésben volt részük: Norvégiában ugyanis időközben devalválódott a szóban forgó diploma. A norvég Egészségügyi Igazgatóság ugyanis külső jelzések nyomán 2016 tavaszán tájékoztatást kért arra vonatkozóan, pontosan mire jogosítja fel az adott diploma Magyarországon a hallgatókat, a kapott válaszok alapján pedig drasztikus lépésre szánta el magát.

„Eredetileg a norvég hatóságok azt feltételezték, hogy az ELTE PPK klinikai és egészségpszichológia szakirányának elvégzése feljogosítja a diákokat arra, hogy Magyarországon klinikai pszichológusként praktizáljanak megvédett címmel. 2016 tavaszán azonban a magyar kormánytól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez nincs így. Ennek következtében kénytelenek vagyunk a szóban forgó diplomásokat másfajta, az eddigieknél szigorúbb szabályozásnak alávetni” – tájékoztatta lapunkat Anne Farseth, az igazgatóság osztályvezetője. Úgy tudjuk, hogy korábban – bár a képzési különbségek áthidalása érdekében egy év kötelező gyakorlatot pluszban el kellett végezniük – az érintettek a szóban forgó ELTE-diploma birtokában megkapták Norvégiában a működési engedélyt, tavaly óta ez már nincsen így.

A döntést az ELTE részéről értetlenség, a diákok részéről pedig jelentős felháborodás fogadta, de még a norvég szakmai berkeken belül is akadnak, akik kritizálták az eljárást. Arne Holte, a norvég Népegészségügyi Intézet volt igazgatóhelyettese a Dagens Medisin nevű egészségügyi lapnak adott interjúban például rámutatott, hogy Magyarországon eleve szigorúbb követelményeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki önállóan praktizálhasson klinikai pszichológusként. Az ötéves alapképzésen felül, a szakképzés keretében például további három-négy évi egészségügyi tevékenységet kell végezni klinikai szakpszichológus szupervíziója mellett. Ezzel szemben a pszichológusoknak Norvégiában már az alapképzés után is van lehetőségük arra, hogy önállóan dolgozzanak – mutatott rá a professzor.

A mostani bonyodalomban érintett norvég hallgatók között van, aki nemzetközi bírósághoz fordult, a többség azonban panaszt tett az egészségügyi igazgatóságnak, mihelyst visszautasították a működési engedély iránti kérelmét. Az igazgatóság néhány hónapja bejelentette, a panaszok kivizsgálásával addig vár, amíg további kérdésekre választ nem kap a magyar féltől a diploma hazai értékére vonatkozóan. Ezek a válaszok a hónap elején meg is érkeztek, de úgy tűnik, nem győzték meg az illetékeseket arról, hogy vissza kellene állítani a korábbi értékelési rendszert.

„A magyar hatóságoktól azt az információt kaptuk, hogy az ELTE-n mesterszakon szerzett pszichológusdiplomával a jelöltek Magyarországon még nem dolgozhatnak önállóan, és nem láthatnak el klinikai feladatokat az egészségügyben, erre csupán felügyelet mellett van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy kénytelenek vagyunk a szóban forgó jelölteket szigorúbb szabályoknak alávetni, mint ami a szakmai képesítések elismeréséről szóló uniós direktívában szerepel” – ismételte meg a minap lapunknak az igazgatóság. Beszámoltak arról is, hogy az általuk elutasított engedélyek nyomán érkezett panaszokat továbbítják a független egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fellebbezési irodának. Ez valamennyit újra megvizsgálja, és egyénileg bírálja őket el.

Kérdésünkre, hogy pillanatnyilag mennyit ér a szóban forgó ELTE-mesterdiploma, az igazgatóság arról tájékoztatott: egyelőre nincsen külön képzés vagy gyakorlat, amely elvégzésével az elutasított jelentkezők mégis működési engedélyt szerezhetnek Norvégiában. Arról pedig korai beszélni, hogy lesznek-e ilyen kiegészítő lehetőségek a jövőben – tették hozzá.

„Az érintettek azt kérik, hogy a működési engedély iránti kérelmüket ugyanazon alapokon és ugyanazon szabályok mentén bírálják el a hatóságok, mint korábban. Nem változtak a szabályok és az oktatás színvonala sem. Miért kellett tehát hirtelen módosítani az eddigi gyakorlatot?” – tette fel a kérdést Atle Melo, az érintett diákok képviselő ügyvédje. A szakember lapunknak nyomatékosította, hosszú távon ügyfeleivel akár az ügy jogi útra terelésétől sem zárkóznak el.

Nehéz megérteni, hogy a történtek hátterében pontosan milyen tényezők játszanak szerepet. Egyesek szerint a norvég pszichológiai lobbi számára volt aggasztó, hogy évente jelentős számú potenciális norvég klinikai pszichológust képeznek ki az ELTE-n, ahol 1992 óta létezik magas színvonalú, angol nyelvű képzés. Ugyanakkor valószínűleg az sem segít a kialakult helyzet rendezésében, hogy itthon a szakma szabályozottsága távolról sem tökéletes, a magyar és norvég diplomáciai kapcsolatok pedig szintén láttak már szebb napokat. Az ügyben természetesen kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, mely nem adott tájékoztatást, és közadatkérelmünket is elutasította.