Már vasárnap előtt borítékolni lehetett a Puerto Ricóban tartott nem kötelező érvényű referendum eredményét: a szavazók túlnyomó többsége, 93 százaléka azt szeretné, ha az Egyesült Államok 51. tagállamává válnának. Árnyalja az említett arányt ugyanakkor az a tény, hogy a szavazásra jogosultaknak mindössze 23 százaléka érezte fontosnak a véleménynyilvánítást a kérdésben, a távol maradóknak pedig nem lebecsülendő része a szakértők szerint az önállóság híve. Puerto Rico egészen 1898-ig spanyol gyarmat volt. A spanyol–amerikai háborúban aztán megszerezte az Egyesült Államok, melynek 1952 óta társult, nem teljes jogú szövetségi tagállama. Az elmúlt évek történései alapján már sejteni lehetett, hogy a függetlenség híveinek nem lesz könnyű dolguk. Május elején 73 milliárd dollárra becsült adósságuk miatt csődvédelmet kért Ricardo Rosselló, Puerto Rico kormányzója. A washingtoni törvényhozás két háza nem törte össze magát, hogy kisegítse az elszakadással kacérkodó, de bajba jutott szigetországiakat. Rosselló kérése értelmében (amerikai) bíróság dönt majd a törlesztés feltételeiről, és ezeket majd a szenátus is jóváhagyja.
A csökkenő lakosságú sziget 2000 óta egyre nagyobb pénzügyi problémákkal küszködik. Ezzel párhuzamosan Puerto Rico lakói közül egyre többen érzik úgy, hogy valamilyen módon szükség lenne az ország státuszának megváltoztatására. Eddig már négyszer tartottak népszavazást a kérdésről – 1967, 1993, 1998 és 2012 –, legutóbb alig 5 százalékot értek el a teljes függetlenségre vágyók. Nem elhanyagolható tény, hogy a negyedik referendumon elérte a 30 százalékot az érvénytelenül szavazók vagy üres szavazólapokat beadók aránya. Pedig ekkor már a csatlakozni vágyók száma az eredmények alapján abszolút többségbe került. Alakuljon azonban bárhogyan is a csatlakozni vágyók aránya Puerto Ricóban, az amerikai kongresszus dönt majd arról, valóban lehet-e az apró szigetország az Egyesült Államok teljes értékű tagállama.
A jelek szerint Puerto Rico spanyol lakosai nem jönnek tűzbe attól a lehetőségtől, hogy a teljes jogú tagság esetén szavazhatnak az amerikai elnökválasztásokon. Viszont kedvezőbb fizetési feltételekhez jutnának a teljes jogú tagsággal, akár az adósság átütemezésével. Csakhogy a szavazati jog együtt jár az adózási kötelezettségek szaporodásával is, és a csaknem 20 éve tartó recesszió óta egyre rosszabb körülmények között élnek a lakosok – többek között a szegénységi mutató 45 százalék, a munkanélküliség 12 –, és hol van még a döntés a számukra csillagászati adósság törlesztésének feltételeiről? Nem lehetnek illúzióik, mert csak a szokásos feltételekkel tehetnek így: meg kell kurtítani a nyugdíjakat, az oktatási, és az egészségügyi kiadásokat és más szociális kiadásokat is lefaragnak majd. A nem szavazó Puerto Ricó-iak is látták, 2013-ban hogyan jelentett csődöt a 18 milliárd adósságot felhalmozó Detroit, az amerikai autógyártás fellegvára, milyen kemény intézkedések után állt talpra, s úgy tűnik, ők egyelőre nem kérnek belőle.
