Az arab országok 13 követelésből álló listát állítottak össze, amelyet az Öböl menti válságban közvetítő Kuvait továbbított Katarnak. Az említetteken kívül azt is követelik Dohától, hogy szakítsa meg minden kapcsolatát a Muzulmán Testvériség nevű iszlamista pánarab mozgalommal, a Hezbollah libanoni síita szélsőséges csoporttal, az al-Kaida és Iszlám Állam nevű terrorszervezettel, valamint a korábban az al-Kaida szíriai szárnyaként létrejött Dzsabhat Fatah as-Sám (egykori an-Núszra Front) csoporttal.
Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Katar és Bahrein azt is követeli Katartól, hogy ha rendezni akarja a válságot, adja át a területén rejtőzködő körözött terroristákat, szolgáltasson részletes információkat az általa támogatott, elsősorban szaúdi ellenzékiekről. Tíz napot adtak Katarnak arra, hogy végrehajtsa követeléseiket, amelyek között szerepel az is, hogy – meg nem határozott – összeget kell kifizetnie nekik kártérítést gyanánt.
Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein, Líbia, Jemen, Mauritánia, Mauritius és a Maldív-szigetek a múlt hét elején jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait, továbbá szárazföldi, légi és tengeri összeköttetését Katarral, és pénzügyi szankciókat vezet be ellene, mert szerinte a dohai vezetők terroristákat támogatnak, együttműködnek Iránnal, és beleavatkoznak a belügyeikbe.
Katarban egyelőre nem reagáltak az arab országok követeléseire, de kormányilletékesek felhívták a figyelmet arra, hogy a lista olyan dolgokat tartalmaz, amelyek Doha már korábban határozottan elutasított, beleértve az al-Dzsazíra televízió bezárását, amely az arab országok szerint szélsőséges eszméket terjeszt. Doha korábban a szóban forgó országok tudomására hozta, hogy nem tárgyal velük, amíg fel nem oldják a blokádot.
Később Fikri Isik török védelmi miniszter kijelentette: Törökország nem tervezi felülvizsgálni katonai jelenlétét Katarban. Hozzátette, hogy még nem látta a listát, de ha ez a kérés valóban felmerült, az zavart kelt a Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, az Egyiptommal és a Bahreinnel fenntartott kétoldalú kapcsolatokban. A védelmi tárca vezetője szerint inkább tovább kellene erősíteni a török katonai jelenlétet Dohában. Leszögezte: amellett, hogy a dohai török bázis hozzájárul a katari katonák kiképzéséhez, szavatolja az egész Perzsa(Arab)-öböl biztonságát. Isik mindemellett reményét fejezte ki, hogy az arab országok viszályát sikerül tárgyalásos úton rendezni.
