A nők nevének eltörlése a régi afgán hagyományokban gyökerezik. A nők társadalomban elfoglalt másodrendű helyzetét jelképezi egy olyan országban, ahol – egyebek között – taníttatásukról és férjhez menetelükről kizárólag a család férfitagjai dönthetnek. Farzanah Váhedi, az afgán fővárosban, Kabulban élő fotóriporternő elmondása szerint például amikor interjút akar készíteni egy afgán nővel, vagy le akarja őt fényképezni, szinte mindig azt mondják neki, hogy ehhez előbb engedélyt kell kérniük apjuktól, férjüktől vagy valamelyik fiútestvérüktől.
Habár a szélsőségesen konzervatív tálibok hatalmának 2001-es megdöntése óta a nők visszanyerték a tanuláshoz, a szavazáshoz és munkához való jogukat, széles körben elterjedt a velük szemben alkalmazott erőszak a családon belül, ami sok esetben büntetlenül is marad.
Abdullah Atahi legfelsőbb bírósági szóvivő a Thomson Reuters Foundationnek azonban azt mondta, hogy a nők nevének használatát illető változásokra az afgán társadalom még nem kész „Nincs azzal bajunk, ha egy anya nevét feltüntetik a születési anyakönyvi kivonatban vagy egyéb dokumentumon, de az afgán kultúrkörben az emberek még nem állnak készen ilyen korszerű változásra”, amely szerinte akár „nemkívánatos káoszhoz” is vezethetne az országon belül.
Ezzel szemben Sáhgul Rezaie törvényhozó és nőjogi aktivista szerint folytatják a nők jogaiért vívott harcot. „Van néhány radikális eleme a parlamentnek, akik az ilyen lépések ellen vannak (...), de keményen küzdünk, hogy módosítsunk” a jelenlegi törvényeken és új törvényeket „hozzunk létre a nők jogainak védelmében”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!