A venezuelai egyetemek rektoraiból álló testület a szavazatok 95 százalékának összeszámlálása alapján közölte az eredményeket – írja az MTI.
A 31 millió lakosú Venezuelában 19 millió embernek van szavazati joga. A rektori bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlést elutasítók száma alig kevesebb a másfél évvel ezelőtti választáson az ellenzékre leadott szavazatok számától.
Az ellenzék által rendezett nem hivatalos népszavazáson három kérdést tettek fel.
Az ellenzéki vezetők sikernek tekintik a népszavazást. Egyikük, Maria Corina Machado úgy nyilatkozott, hogy a referendumon „a méltóság győzött és a zsarnokság veszített”.
A BBC azt írja, egy 61 éves nőt lelőttek, miközben arra várt, hogy leadja voksát Caracasban. A támadást motoros férfiak követték el: véletlenszerűen kezdtek lövöldözni. Három további ember megsebesült.
Nicolás Maduro államfő korábban azt mondta, hogy a népszavazást nem lehet hivatalosként elismerni, az csupán „az ellenzéki pártok belső referendumának” tekinthető.
Korábban megírtuk, hogy a kormány minden eszközzel megpróbálta bojkottálni a vasárnapi eseményt: a médiában betiltottak minden ezzel kapcsolatos hírt, így egyelőre arról sem lehet tudni, hogy az 536 településen felállított 2030 szavazókörben voltak-e atrocitások. Az alternatív népszavazást 69 országban is megszervezik az ott élő venézek számára – Stuttgartban például délelőtt hatalmas sorban álltak azon a venezuelaiak, akik véleményt akartak nyilvánítani.
Maduro július 30-ára írt ki szavazást egy alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztására. Az ellenzék ezt alkotmányellenesnek tartja, és amiatt aggódik, hogy az elnök az alkotmánymódosítással saját hatalmát akarja megerősíteni, ezzel próbálva megkerülni a parlamentet, ahol 2016 óta az ellenzéki erők vannak többségben. A Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) nevű ellenzéki tömörülés azt remélte a referendumtól, hogy a polgárok elutasítják az alkotmányozó nemzetgyűlést és ezzel egyértelmű üzenetet közvetítenek a kormányzat politikája ellen. Az ellenzék a venezuelai diaszpórát is mozgósította a népszavazásra: világszerte több mint 80 országban alakítottak ki szavazóhelyiségeket. A referendumot az egyetemi rektorokból álló bizottság felügyelte, és a voksolás tisztaságának ellenőrzésére meghívott külföldi megfigyelők között volt több latin-amerikai ország egykori elnöke.
A venezuelai legfelső bíróság március végén megpróbálta korlátozni az ellenzéki többségű parlament hatáskörét. A részben az olajárak csökkenése miatt súlyos gazdasági válságba sodródott országban azóta kaotikus állapotok uralkodnak. Folyamatosak a tüntetések, a biztonsági erők és a tüntetők közötti összecsapásokban pedig csaknem százan haltak meg, a sebesültek száma több százra tehető. A vasárnapi népszavazás idején Caracasban életét vesztette egy 61 éves asszony és hárman megsebesültek, amikor – az ellenzék szerint – egy kormánypárti „félkatonai banda” tüzet nyitott a szavazókra.
