A Bugyi melletti Ráda pusztáról származó tehenek immár légkondicionált, csúcstechnológiájú karámokban élnek, fejenként napi hatvan-kilencven liter tejet produkálva. Meglátogattuk azt a farmot, amely az elmúlt egy hónapban a katari függetlenség és szuverenitás szimbóluma lett.
Hétfőn újabb transzport indul a Liszt Ferenc repülőtérről: a Qatar Airways teherszállító repülőgépe egyszerre 165 magyar szarvasmarhát visz Dohába. A szállítmány része annak a négyezer tehénnek, amelyet azért vásároltak össze hirtelen a nagyvilágban, hogy enyhítsék a 2,7 milliós lakosságú ország élelmiszerhiányát.
Katar ellen ugyanis több muszlim ország blokádot hirdetett június elején Szaúd-Arábia vezetésével – utóbbi azért különösen fontos, mert korábban főként innen látták el tejtermékkel az államot. És nem csak azzal – mivel Katart szárazföldön kizárólag Szaúd-Arábián keresztül lehet megközelíteni, ezen az útvonalon szállították az ország élelmiszer-szükségletének nyolcvan százalékát. Ez az irány a blokád miatt bezárult. (Az egyoldalú határzár egyéb következményeiről a jövő szombaton megjelenő Hétvégi Magazinunkban olvashatnak riportot – a szerk.)
A Dohától mintegy ötven kilométerrel északra lévő Baladna-farmon jártunk, ahol John Joseph Dore igazgatóval beszélgettünk. Az ír szakember olyan lendülettel ecsetelte a sivatagi tehéntartás módszereit, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne ötven fokban fejni. Van tapasztalata a Közel-Keleten, korábban Szaúd-Arábiában, hasonló farmokon dolgozott. Azt mondta, a számítógépek által biztosított ideális körülmények között a tehenek jobban tejelnek, mint másutt a szabadban, ahol a természet nem mindig biztosítja a legjobb feltételeket a számukra. Itt hűtött karámokban élnek az állatok, ahol minimálisra szorították a mozgásukat, mert így nem pazarolják az energiájukat másra. Mikor felhozzuk neki a reklámokat a dombokon legelésző boldog tehenekről, azt mondja, az marketing: az állat arra vágyik, hogy legyen elegendő élelem, víz, és tudjon pihenni a kérődzéshez.