A Bugyi melletti Ráda pusztáról származó tehenek immár légkondicionált, csúcstechnológiájú karámokban élnek, fejenként napi hatvan-kilencven liter tejet produkálva. Meglátogattuk azt a farmot, amely az elmúlt egy hónapban a katari függetlenség és szuverenitás szimbóluma lett.
Hétfőn újabb transzport indul a Liszt Ferenc repülőtérről: a Qatar Airways teherszállító repülőgépe egyszerre 165 magyar szarvasmarhát visz Dohába. A szállítmány része annak a négyezer tehénnek, amelyet azért vásároltak össze hirtelen a nagyvilágban, hogy enyhítsék a 2,7 milliós lakosságú ország élelmiszerhiányát.
Katar ellen ugyanis több muszlim ország blokádot hirdetett június elején Szaúd-Arábia vezetésével – utóbbi azért különösen fontos, mert korábban főként innen látták el tejtermékkel az államot. És nem csak azzal – mivel Katart szárazföldön kizárólag Szaúd-Arábián keresztül lehet megközelíteni, ezen az útvonalon szállították az ország élelmiszer-szükségletének nyolcvan százalékát. Ez az irány a blokád miatt bezárult. (Az egyoldalú határzár egyéb következményeiről a jövő szombaton megjelenő Hétvégi Magazinunkban olvashatnak riportot – a szerk.)
A Dohától mintegy ötven kilométerrel északra lévő Baladna-farmon jártunk, ahol John Joseph Dore igazgatóval beszélgettünk. Az ír szakember olyan lendülettel ecsetelte a sivatagi tehéntartás módszereit, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne ötven fokban fejni. Van tapasztalata a Közel-Keleten, korábban Szaúd-Arábiában, hasonló farmokon dolgozott. Azt mondta, a számítógépek által biztosított ideális körülmények között a tehenek jobban tejelnek, mint másutt a szabadban, ahol a természet nem mindig biztosítja a legjobb feltételeket a számukra. Itt hűtött karámokban élnek az állatok, ahol minimálisra szorították a mozgásukat, mert így nem pazarolják az energiájukat másra. Mikor felhozzuk neki a reklámokat a dombokon legelésző boldog tehenekről, azt mondja, az marketing: az állat arra vágyik, hogy legyen elegendő élelem, víz, és tudjon pihenni a kérődzéshez.
Körbevezetett a sivatag közepén működtetett, hetven focipályányi farmon, amelynek egy része jó ideje működik (juhokat és kecskéket nevelnek), de a nagyobbik fele még csak most épül. A teljes beruházás 2-3 milliárd katari riálba (azaz 140-210 milliárd forintba) kerül. A tervek szerint jövő novemberben tizennégyezer fejőstehenet fognak itt tartani azért, hogy az ország egyáltalán ne szoruljon tejimportra. A beruházást korábban kezdték, de a blokád felgyorsította az eseményeket – az országban kialakult tejhiány miatt kellett rálépniük a gázpedálra. Az első fázisban négyezer tehenet repülővel szállítanak be, a második szakasz tízezer szarvasmarhája hajóval fog érkezni.
Az adott helyzetben gyorsan kellett dönteni, ezért szétnéztek a világban, hol kaphatóak nagy mennyiségben olyan állatok, amelyek már a szállítás követő napon tudnak tejet adni. Görögország lett volna az egyik opció, de ott betegségek nehezítik a nemzetközi értékesítést, ezért esett a választásuk Németországra és Magyarországra.
Tőlünk egy Hunland Trade nevű, huszonöt éve működő, élőállat és hús import-exportjára szakosodott holland–magyar vegyesvállalattól szereztek be jó néhány holstein-fríz fajtájú fejőstehenet, amelyek az ötórás repülőút után már másnap szolgálatba álltak. Az állatokat napi háromszor fejik meg, és mivel a beruházás még nem tartott abban a fázisban, ideiglenes megoldásként egy ír fejlesztésű konténeres mobil fejőállomást is beszereztek. Ez jelenleg a szabadban, két karám között van, ezért az állatokat lezuhanyoztatják fejés előtt, hogy ne melegedjenek fel túlságosan a negyvenöt-ötven fokos melegben.
A repülővel behozott tehenek Katar büszkeségei lettek – akkora az érdeklődés a helyiek körében a farm iránt, hogy látogatóközpontot építenek, melynek része lesz egy látványkarám is, benne a magyar tehenekkel.
