Csökkenő migráció: megijedtek Trumptól a közép-amerikaiak

Hatvan százalékkal csökkent az amerikai határon feltartóztatott illegális bevándorlók száma.

A gyilkosok között pedig csak elvétve találni papírok nélküli bevándorlót. Az adatok azt mutatják, hogy az illegálisan az országban tartózkodók között nagyon alacsony számú a bűnelkövető. A túlnyomó többség igyekszik meghúzni magát és törvénytisztelő polgár lenni, hogy ne kerüljön még véletlenül se a rendőrség látókörébe.

A februári Trump-ukáz óta viszont a bevándorlók letartóztatása harmincnyolc százalékkal növekedett. Szintén a vámhivatal adataiból derül ki, hogy január és április között 41 318 embert vettek őrizetbe, ami napi 400 embert jelent.

Ez a változás tartja rettegésben többek között a cikk elején említett Fuentes barátját. Ezért javasolta, hogy ne menjenek át kislányával az Egyesült Államokba.

Az üzenet tehát már világos Hondurásban, ahol a deportáltak fogadására felállított határ menti irodában egyre nagyobb a tumultus. A The New York Times által megszólaltatott, 55 éves Manuel de Jesús Ríos éppen feleségét várja, aki márciusban próbált átmenni az amerikai határon. A férfi már akkor kérlelte az asszonyt, hogy ne menjen, mert már az eddiginél is veszélyesebb és értelmetlenebb a próbálkozás. Nem hallgatott rá, és most éppen hazafele tart.

A hondurasi, salvadori és guatemalai emberkereskedők egykor virágzó üzlete lassan elapad. Már tizedannyi busz hagyja el a hondurasi San Pedro Sulát, hogy a guatemalai határon átkelve az Egyesült Államok felé vegye az irányt. Az egyik embercsempész szerint, míg tavaly havi két-három csoportot vitt, Trump megválasztása óta egyetlen „kliense” volt. Az emberek attól félnek, hogy vagy nem jutnak át a határon, vagy hamar kitoloncolják őket, ezért elbukják a csempészeknek kifizetett súlyos, 8-12 ezer dollárra rúgó összeget, amelyet általában a már Amerikában élő rokonok gyűjtenek össze.

A megerősített migránsvadászat mellett Trump a gazdasági és szociális fejlesztést támogató programokra szánt büdzsé kurtítását is javasolta. Ez a 2016-os mérték negyvenkét százalékos csökkentését jelentené az amerikai emberjogi szervezet, a WOLA számításai szerint.

Fuentes és lánya, Andrea továbbra is az észak-hondurasi Choloma városában élnek, az egyik legveszélyesebb közép-amerikai városban. Az özvegy férfi hajnalban átviszi Andreát a szomszédhoz, hogy ott várja meg az iskolaidőt. Ő pedig elindul munkát keresni. Ajtóról ajtóra kopogtat, hátha valahol stabil állását szerez magának. – Nem kockáztathatom a gyerekem életét, bármennyire szegények vagyunk – mondta Fuentes a The New York Timesnak.

Ennek ellenére elég valószínű, hogy a kezdeti félelmet idővel felülírja az emberek lelkében Honduras tarthatatlan gazdasági és közbiztonsági helyzete, és ismét egyre többen próbálnak majd átjutni a határokon.