Élesíthetik a hetes cikkelyt, ha a lengyel kormány a bírói függetlenségre tör

Kemény választ adhat az Európai Bizottság, ha a lengyel kormány az államfői vétó ellenére is beleavatkozna az igazságszolgáltatásba.

Az EB-nek a bíróságok működéséről szóló négy új lengyel törvénnyel van problémája, amelyek közül kettőt aláírt, kettőt viszont megvétózott az államfő. A legfelső bíróságot és az országos igazságszolgáltatási tanácsot érintő, megvétózott törvényjavaslatok mellett Brüsszel az elfogadott és a lengyel elnök által is jóváhagyott, a bíróságok szervezetéről szóló törvénytervezetre és arra a július 13. óta már hatályos törvényre vonatkozóan fogalmazott meg ajánlásokat Varsónak, amely a Krakkóban működő Nemzeti Bírói és Ügyészi Iskola működését szabályozza. Ez az intézmény az egyetlen Lengyelországban, amely bírákat és ügyészeket képezhet. Az Európai Bizottság szerint a tervezett változtatások a kormánypárt ellenőrzése alá vonnák a legfelső bíróságot és az igazságszolgáltatás más területeit. Mint írták, ezen szabályoknak a jelenlegi formájukban rendkívül negatív hatásuk lenne, módszeresen aláásnák a bíróságok függetlenségét az országban.

„Az igazságszolgáltatás függetlensége lényeges előfeltétele az uniós tagságnak, az EU ezért nem fogadhat el olyan rendszert, mely lehetővé teszi a bírák önkényes menesztését. Amennyiben a lengyel kormány folytatja a bírói függetlenséget, illetve a jogállamiságot aláásó intézkedéseit, nem lesz más lehetőségünk, mint a hetes cikk szerinti eljárás aktiválása” – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet elnöke.

Sajtóértekezletén Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke „teljes képtelenségnek”, „ostoba szóbeszédnek” nevezte azokat a híreket, amelyek szerint egyszerre indítanák meg a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelország és Magyarország ellen.

Névtelenséget kérő illetékesek szerint Brüsszel készen akar lenni rá, hogy szükség esetén a nyári szabadságok ideje alatt is azonnal reagálni tudjon az esetleges varsói lépésekre, a biztosi kollégium ugyanis a mostani egyeztetést követően szeptember elején ül össze legközelebb.

A két megvétózott törvény egyike felmentené a legfelsőbb bíróság mostani tagjait, azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól. A másik pedig megszüntetné 15 jelenlegi bíró mandátumát a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS), akiknek az utódait a parlament alsóháza választaná meg, s nem a szakmai szervezetek, mint eddig.

Az atomcikkelynek is nevezett hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.

Szakemberek ugyanakkor kiemelték, hogy az „atomfegyverként” is emlegetett eljárás megindításához a tagországok négyötödének támogatása is elegendő lenne, és ez a példátlan lépés már önmagában is erős figyelmeztetést küldene Varsónak.