Élesíthetik a hetes cikkelyt, ha a lengyel kormány a bírói függetlenségre tör

Kemény választ adhat az Európai Bizottság, ha a lengyel kormány az államfői vétó ellenére is beleavatkozna az igazságszolgáltatásba.

Gyors jogi következményeket helyezett kilátásba szerdán az Európai Bizottság (EB) arra az esetre, ha Lengyelországban az államfői vétó ellenére végül elfogadják a kifogásolt törvényeket, amelyek a bírálók szerint aláásnák az igazságszolgáltatás függetlenségét, írja az MTI.

A brüsszeli testület tagjai szerdai tanácskozásukon megvitatták a legfrissebb lengyelországi fejleményeket, és az egyeztetés után kiadott bizottsági közleményben tudatták: készen állnak azonnali hatállyal megindítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, amennyiben olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelső bíróság tagjait – vagyis, ha beleavatkoznának az igazságszolgáltatás működésébe.

A bizottság újabb ajánlásokat küldött a lengyel hatóságoknak az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében, valamint kötelezettségszegési eljárást készített elő, amelyet a tervek szerint akkor fognak megindítani, amikor kihirdetik az Andrzej Duda elnök által már aláírt jogszabályt a bíróságok szervezetéről.

A közleményre válaszolt a lengyel kabinet is: szóvivőjük, Rafal Bochenek azt mondta, hogy Varsó nem fogadja el „az uniós hivatalnokok semmiféle zsarolását”, különösen ha nem tényeken alapszik. Bochenek szerint a Brüsszel által bírált törvények összhangban vannak a lengyel alkotmánnyal és a demokrácia elveivel.

Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Európai Bizottság által kétségbe vont előírások nem érintik a bírói függetlenséget, így alaptalanok.

A jogállamisági mechanizmus keretében az EB korábban már két ajánlást is küldött Lengyelországnak, az ezekben szereplő aggályokat azonban – mint közölték – azóta sem sikerült orvosolni, sőt még súlyosabbá vált a fenyegetés a bírói függetlenségre és a jogállamiságra nézve.

Az újabb ajánlásban egy hónapot adtak a lengyel kormánynak arra, hogy rendezze az aggályos kérdéseket, és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről, és az Európai Bizottság ettől függően dönt majd a továbbiakról.

Az EB-nek a bíróságok működéséről szóló négy új lengyel törvénnyel van problémája, amelyek közül kettőt aláírt, kettőt viszont megvétózott az államfő. A legfelső bíróságot és az országos igazságszolgáltatási tanácsot érintő, megvétózott törvényjavaslatok mellett Brüsszel az elfogadott és a lengyel elnök által is jóváhagyott, a bíróságok szervezetéről szóló törvénytervezetre és arra a július 13. óta már hatályos törvényre vonatkozóan fogalmazott meg ajánlásokat Varsónak, amely a Krakkóban működő Nemzeti Bírói és Ügyészi Iskola működését szabályozza. Ez az intézmény az egyetlen Lengyelországban, amely bírákat és ügyészeket képezhet. Az Európai Bizottság szerint a tervezett változtatások a kormánypárt ellenőrzése alá vonnák a legfelső bíróságot és az igazságszolgáltatás más területeit. Mint írták, ezen szabályoknak a jelenlegi formájukban rendkívül negatív hatásuk lenne, módszeresen aláásnák a bíróságok függetlenségét az országban.

„Az igazságszolgáltatás függetlensége lényeges előfeltétele az uniós tagságnak, az EU ezért nem fogadhat el olyan rendszert, mely lehetővé teszi a bírák önkényes menesztését. Amennyiben a lengyel kormány folytatja a bírói függetlenséget, illetve a jogállamiságot aláásó intézkedéseit, nem lesz más lehetőségünk, mint a hetes cikk szerinti eljárás aktiválása” – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet elnöke.

Sajtóértekezletén Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke „teljes képtelenségnek”, „ostoba szóbeszédnek” nevezte azokat a híreket, amelyek szerint egyszerre indítanák meg a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelország és Magyarország ellen.

Névtelenséget kérő illetékesek szerint Brüsszel készen akar lenni rá, hogy szükség esetén a nyári szabadságok ideje alatt is azonnal reagálni tudjon az esetleges varsói lépésekre, a biztosi kollégium ugyanis a mostani egyeztetést követően szeptember elején ül össze legközelebb.

A két megvétózott törvény egyike felmentené a legfelsőbb bíróság mostani tagjait, azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól. A másik pedig megszüntetné 15 jelenlegi bíró mandátumát a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS), akiknek az utódait a parlament alsóháza választaná meg, s nem a szakmai szervezetek, mint eddig.

Az atomcikkelynek is nevezett hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.

Szakemberek ugyanakkor kiemelték, hogy az „atomfegyverként” is emlegetett eljárás megindításához a tagországok négyötödének támogatása is elegendő lenne, és ez a példátlan lépés már önmagában is erős figyelmeztetést küldene Varsónak.