Horvátország felelős azon személyek nemzetközi védelem iránti kérelmének megvizsgálásáért, akik a 2015–2016-os migrációs válság során tömegesen lépték át a határát – közölte az Európai Unió Bírósága szerdán.
Az ügy előzménye, hogy 2016-ban egy szíriai állampolgár és két afgán család megfelelő vízum nélkül lépett be Horvátországba Szerbiából. A horvát hatóságok megszervezték továbbjutásukat a horvát–szlovén határig annak érdekében, hogy segítsék őket más tagállamokba jutni, hogy ott nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtsanak be.
A szíriai állampolgár ezt követően ilyen kérelmet nyújtott be Szlovéniában, míg az afgán családok tagjai ugyanezt tették Ausztriában. Azonban Szlovénia és Ausztria is úgy vélte, mivel a kérelmezők az úgynevezett dublini rendelet szerint szabálytalanul utaztak be Horvátországba, ezért a horvát hatóságoknak kell megvizsgálniuk a kérelmezők nemzetközi védelem iránti kérelmét.
A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletének indoklásában aláhúzta, ha egy uniós tagállam a Schengeni határ-ellenőrzési kódex alapján humanitárius okokból engedélyezi a hivatalos beutazási feltételeket nem teljesítő, nem uniós országból származó állampolgárok belépését területükre, az csak az érintett tagállamba való belépést teszi lehetővé, egy másik tagállam területére nem érvényes.
A bíróság kijelentette: nem mentesül tehát nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásának felelőssége alól az a tagállam, amely úgy határozott, hogy humanitárius okok alapján engedélyezi azon nem uniós országbeli állampolgárnak a területére való beutazását, aki nem rendelkezik vízummal, és nem szabályai szerint részesül vízummentességben.
Ennek értelmében a jelen esetre vonatkozóan Horvátország felelős azon személyek nemzetközi védelem iránti kérelmének megvizsgálásáért, akik a 2015–2016-os migrációs válság során tömegesen lépték át a határát – indokolta döntését az Európai Unió Bírósága.
A bíróság hozzátette, hogy a nemzetközi védelemért folyamodók egy másik tagállamnak való átadása nem hajtható végre akkor sem, ha – kivételesen nagyszámú nem uniós országbeli állampolgár érkezése esetén – fennáll annak a tényleges kockázata, hogy az érintett kérelmezők az átadás végrehajtsa során embertelen vagy megalázó bánásmódnak lehetnek kitéve.
